A marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítéletben utasította el a Székelyföld idegenforgalmi népszerűsítésére létrehozott Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését, arra hivatkozva, hogy Székelyföld nevű területi egység hivatalosan nem létezik.
A táblabíróság február 4-én elutasította a szövetség alapítóinak a fellebbezését a Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése ellen. Döntése indoklását egyelőre nem közölte. A törvényszék azzal a magyarázattal utasította el decemberben a szövetség bejegyzését, hogy Romániában nem létezik Székelyföld nevű területi egység; az országot községek, városok és megyék alkotják.
A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön.
Ezt a szövetséget a Hargita megyei törvényszéken szerették volna hivatalosan is bejegyeztetni az egyesületek képviselői. A Székelyföld szó használatát a szövetség alapszabályában a kérést megvizsgáló ügyész kifogásolta, aki szerint a megnevezés alkotmányellenes. A kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra változtatták, de kérésüket így sem fogadta el a törvényszék.
A szövetség alelnöke, Nagy Benedek a Krónikának elmondta, hogy fellebbezésükhöz olyan dokumentumokat is csatoltak, amelyek bizonyítják, hogy számos más történelmi régió nevét szabadon használhatják az ezeket népszerűsítő, hasonló céllal alakult egyesületek, szervezetek. Példaként a Bukovina Turisztikai Egyesületet hozta fel, amely a Bucovinaturism.ro nevű honlapján közölt leírás szerint 2001-ben jött létre a Suceava megyei kereskedelmi kamara és a turisztikai minisztérium támogatásával – azzal a céllal, hogy a régió turisztikai irodáinak összefogásával fellendítsék Bukovina idegenforgalmát. Bukovina – Székelyföldhöz hasonlóan – történelmi régió, amely nem létezik a jelenlegi román közigazgatásban.
Romániában csak a Székelyföld történelmi régió megnevezése ellen lépnek fel a hatóságok. A román ügyészség legutóbb a kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos tájékoztatásában az „úgynevezett Székelyföld” kifejezést használta, arra utalván, hogy ilyen közigazgatási egység nincsen. Más történelmi régiók megnevezése mindennapos, például a televíziók időjárás-jelentéseiben, és állami hivatalok is viselik a közigazgatásilag nem létező történelmi régiók neveit.
A Belügyminisztérium alárendeltségében működő katasztrófavédelem (ISU) egységei az ország több megyéjében a régió történelmi nevét viselik. Létezik például Bánsági, Körösvidéki és Dobrudzsai Katasztrófavédelmi Felügyelőség.
Forrás: MTI
Annak ellenére, hogy a hatóságok ellenzik a történelmi régiók újjáalapítását, a lakosság körében – függetlenül az etnikai hovátartozástól – ma is igen erős a régiós öntudat és a ragaszkodás. A földrajzi, gazdasági adottságok, a kulturális és történelmi gyökerek is indokolnák, hogy a jövőben az erőszakosan megszüntetett tájegységekbe rendezzék át az ország közigazgatását, amelyek – megfelelő konzenzus jóvoltábó – akár a EU-fejlesztési régiókkal is azonoasak lehetnének. Az igény minden szinten jelentkezett a rendszerváltozás után, ám a negyedszázad alatt egyetlen kormányban sem volt meg a kellő akarat és bátorság ennek megtételére. 2016-ban parlamenti és helyhatósági választások következnek, amelyek újabb lehetőséget kínálhatnak majd a probléma megnyugtató rendezésére.
Fenti képünkön az egykori Moldvai Fejedelemség lobogója látható a Németvásár föllött magasló vár ormán – abban a városban, amelyet német telepesek alapítottak a 12. században -, s ahol I. Pétert (1375-1391) követően, több vajda, fejedelem székelt, illetve tartott fenn uradalmat a középkor folyamán (románul: Targu-Neamt, illetve a vár: Cetatea Neamtului). Lenti képünk azt a Székelyföld-szerte használt zászlót ábrázolja, amelyet a székely közösség konszenzusos alapon elfogadott és használ.