Figyelnünk kell az európai jelenségekre, Európa fejlődésére, érzékeny szemmel kell követnünk a mostani irányzatokat, azokat a mozgalmakat és a politikai változásokat, amelyek odabentről borzolják a kedélyeket. Ezek az Európai Unión belüli folyamatok konzervatív, önvédelmi és tiltakozó jellegű reakciókat váltanak ki a gazdasági és súlyos politikai válságoktól, a különböző fejlődési sebességből származó konfliktusoktól sújtott országokban, amelyeket még inkább tetéz a migráció jelensége, a terrorizmus, illetve az a többletteher, amely ezek következményeiből összhatásként származik.
Ahogy mi e megpróbáltatásoktól és kiábrándultságtól terhes időszakban Istenhez fordulunk és keressük a család megtartó erejét, a népek is ugyanígy szeretnének eljutni a megnyugtató megoldásokig, és a nemzeti határok mögötti biztonság tudatában kívánnak élni. Az Európai Unió kebelén belül a megerősödő nacionalista mozgalmak és a szélsőséges pártok azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a közösségi eszme és a föderációs törekvések nem írhatják felül a nemzetállamok szabad létét.
Álljon itt néhány ide vonatkozó példa. Franciaországban egy igen éles kampány során, amely többek között az euró-övezetből való kilépést, a határok megerősítését és a migráció visszaszorítását is megcélozta, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front (Front National – FN) 8 képviselőt küldött a parlamentben. Hollandiában Geert Wilders Szabadság Pártja (Partij voor Vrijheid – PVV) márciusban a második legerősebb frakcióban rendelkezik. Bulgáriában a Hazafias Egyesülés Frontja a 2017-es választások során a második lett. Ausztriában a Szabadságpártnak (Freiheitliche Oartei Österreichs – FPÖ) 38 képviselője van. Olaszországban az Északi Liga (Lega Nord), miután sikerrel lépett fel az Alkotmánymódosítás ellen és a vonatkozó népszavazás Matteo Renzi kormányának bukását okozta, ma 18 mandátummal rendelkezik a képviselőházban. A Mi Szlovákiánk (Ľudová strana Naše Slovensko – ĽSNS) nevű mozgalom 14 helyet szerzett a pozsonyi parlamentben. A Svéd Demokraták (Sverigedemokraterna – SD) 2014-ben egy történelminek mondható felemelkedést produkáltak, ma a harmadik erőt képviselik az ottani nagypolitikában. A Jobbik Magyarország a második legnépesebb frakcióval rendelkezik a budapesti parlamentben. Ezt a sort még folytathatnánk…
Most pedig itt az újabb példa Katalónia, ahol a szélsőséges nacionalista mozgalmak odavezettek, hogy veszélyeztetik Spanyolország integritását
Úgyhogy, ha figyelmesen követjük az Európai Unióban zajló folyamatokat, akkor feltehetjük a jogos kérdést, vajon miért hamvadnak el Romániában a nacionalista törekvések még mielőtt elérnék a választási küszöböt? Vajon nemzetközi összehasonlításban a románok kevésbé nacionalisták a többi európai népnél?
Címkép: Dorina Matis/ Agerpres
Marius Paşcan
Simó Márton fordítása.
Megjelent a Cuvântul Liber 2017. október 14-i számában.
Fotó Mariuspascan.ro
A szerző egyéni honlapja: www.mariuspascan.ro
A PMP kereszténydemokrata konzervatív párt, amelyet Traian Basescu korábbi államfő javaslatára alapítottak 2013. július 23-án Romániában. A párt tagjai mérsékelt nacionalistáknak vallják magukat, nyilván, a hagyományos nemzeti és keresztény értékeket vallják magukénak, amelyből majdhogynem természetes módon szorítják ki a magyarokat, mintha őket ezidáig túlzóan sok joggal illették volna. A PMP politikusai, s maga a vezető sem riad vissza a ‘magyar kártya’ használatától, amely mindig alkalmas pillanatnyi tőke-kovácsolásra és az indulatok felkeltésére, a figyelem elterelésére. Mintha az országban demokrácia-plusz lenne. Igazi farizeus-magatartás köreikben az européer tetszelgés is.
A Szerk.