A Korunk februári számáról
A kilencvenéves Korunk mutatkozik be mintegy száz szerzővel a mai olvasónak. A válogatás a folyóirat három nagy periódusát fogja át, három egymástól elég jól elkülöníthető folyamban: 1926–1940, 1957–1989 és 1990-től napjainkig. Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztői felvezetése jelzi a történelmi kort, amelyet a Korunk egykori és mai szerkesztőivel és jeles szerzőivel megélt, e hosszú történetet átölelő válogatás magyarázatát pedig a lapszám végén Kántor Lajos adja meg. Hihetetlen gazdagság és sok meglepetés tárul fel 144 folyóirat-oldalon, Dienes László beköszöntőjétől Zsoldos Attila tanulmányáig (Táltosok és királyok). E két (töredékesen közölt) szövegtest közt olyan találkozásokra is sor kerül, mint Kassák Lajos és Hatvany Lajos vagy Nyírő József és Gaál Gábor írása, vagy a későbbi korokból Kós Károly, Kerényi Károly és Juhász Ferenc összetalálkoztatása – kronologikus rend szerint. Olvasmányként sok mindent ajánl az ünnepi lapszám, például az Erdélyi macska című esszét (1991) Markó Bélától, vagy Bálint Tibor jegyzetét (Zokogjon-e vagy röhögjön a majom?) Neves külföldi szerzők is találhatók ebben az összeállításban: Otto von Habsburg, Jean François Lyotard, John Lukács és Hans-Georg Gadamer, Paul Ricoeur. A februári Korunk-számot Deák Ferenc grafikái kísérik.