A bukovinai székelyek végre otthonra leltek

A bukovinai székelyek az elmúlt 75 évben bebizonyították, hogy hű honpolgárai Magyarországnak, megőrizték hitüket és magyarságukat – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Bátaszéken.

Potápi Árpád János a bukovinai székelyek országos találkozóján mondott köszöntőjében arra kérte a jelenlévőket: legyenek büszkék székelységükre, magyarságukra, és azt adják tovább gyermekeiknek, unokáiknak. Emlékeztetett arra, hogy a bukovinai székelyek között a hazatelepedés vágya 1939-ben vált egyre erősebbé, majd 1940-ben, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, a fiatalok jelentős része elhagyta Bukovinát, és az anyaországba települt át.

 
1941-ben, Bárdossy László miniszterelnöksége alatt a mozgalom felgyorsult, és a moldvai Bukovina öt falujában élő székelyek szinte hetek alatt visszatértek Magyarországra, „a kormányzat visszatelepítette őket az akkor felszabaduló Bácskába” – mondta az államtitkár. Hozzátette: „ennek 75 éve, azóta élhetünk újra – Horthy Miklós kormányzónak is köszönhetően – Magyarországon”, és bár kis népcsoportról van szó, a bukovinai székelységen keresztül megismerhető a magyarság története is.
 
 
A bukovinai székelyek országos találkozóját tizennegyedik alkalommal rendezte meg Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, ezúttal a Tolna megyei városban, ahol a második világháború után sok székely család talált új otthonra.
 
A pénteken és szombaton lezajlott kétnapos eseményen a 75 éve történt Magyarországra település mellett Németh Kálmánra, az áttelepülésben tevékeny szerepet játszó józseffalvai plébánosra is emlékeztek.
 
Németh Kálmán plébános emléktáblája a bátaszéki
városi könyvtár bejáratánál
A találkozón a szövetség hazai egyesületeinek tagjai, mintegy nyolcszázan jelentek meg, köztük Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató és Tamás Menyhért író.
Elgazosodott sírok az andrásfalvi temetőben – Ábrán Zoltán felvétele.
 
Forrás: MTI