Végakarata szerint, szülőfalujában, édesapja sírja szomszédságában helyezték örök nyugalomra néhai Botár Gábor atyát, a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz egyházközség első plébánosát. Paptestvérei, hívei, falustársai népes serege jelent meg a Csíkszentgyörgyön tartott gyászmisén, majd az azt követő utolsó úton, a bánkfalvi Kálvária-temetőben.
Botár Gábor 1989-ben végezte a gyulafehérvári római-katolikus teológiát (SIS). Pályája kezdetén Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron szolgált segédlelkészként. 1994-ben tért vissza Székelyudvarhelyre, ahol egy év múlva kinevezték a Kis Szent Teréz templom plébánosává. Azt a nemes feladatot kapta, hogy a megnövekedett népességű tömbháznegyedben – ahol addig mindössze egy családi házból átalakított kápolna állt a hívek rendelkezésére – új közösséget építsen. A Páter – ahogyan a közeliek nevezték – ennek a feladatnak messzemenően, nagy hittel és meggyőződéssel tett eleget. Szerepet vállalt a templomépítés befejezésében és a környezet rendezésében. Ekkor bizonyosodott be, hogy milyen kiváló gyakorlati érzékkel rendelkezik. Keze alatt anyagiakban és lelkiekben gyarapodott ez a népes, egész Erdély-szerte talán a legfiatalabb átlagéletkorú egyházközség. Fáradhatatlanul és nagy hozzáértéssel végezte az ifjúsági munkát is. Karizmatikus alakja volt a csíksomlyói zarándoklatoknak, amelyek közreműködésével túlnőtték a plébánia kereteit, olyannyira, hogy évről-évre egyre többen csatlakoztak. Udvarhelyszék legnépesebb és legösszeforrottabb keresztalja volt a Bethlen-negyedi, amelyben elvegyülni felüdülést, lelki megnyugvást jelentett a vendég-zarándokoknak is. Lelkészi munkássága mellett egyházi közíróként és kutatóként is működött, 2014-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Karán.
A Kis Szent Teréz Templom plébánosa Észak-Olaszországban szenvedett súlyos síbalesetet, amely végzetesnek bizonyult, súlyos fejsérülése után csak gépekkel tudtál ideig-óráig életben tartani, február 18-án hajnalban hunyt el a Trento városi Santa Chiara kórházban. Székelyudvarhelyi hívei és paptestvérei kétnapos gyásszal, virrasztással és könyörgéssel vettek búcsút szeretett papjuktól.
Az Úrnak szándéka volt és van. Nem véletlenül szólította magához gyermekét. A közösségnek értenie kell az üzenetet, és csak hitében megerősödve lehet élnie az elkövetkezőkben.
Fotók: Walkür
Élő Székelyföld Munkacsoport/ Simó Márton
Böjte Csaba fohásza
Meghalt kedves osztálytársam, padtársam, Botár Gábor! Ott voltam a temetésén, hallgattam a gyászbeszédet.
Koporsódról talán én készítettem az utolsó felvételt, és mégis olyan nehéz elhinni, elfogadni, hogy e földön ennyi volt az életed…
Kedves Gábor! Hiszem, hogy élsz! Hiszem, hogy híveidnek, barátaidnak Te Isten végtelen oltárától is tudsz segíteni. Szeretettel kérünk, járj közben értünk, hogy békésen, eredményesen építsük Isten Országát itt a földön!
Csaba testvér