Mattis-Teutsch János Nemzetközi Képzőművészeti Pályázat
Immár negyedik alkalommal hirdetnek képzőművészeti pályázatot a híres brassói képzőművész nevével.

A rendezvénnyel arra a kérdésre keresik a választ, hogy a mai magyar gyermekeknek mi jut eszébe Mattis Teutsch Jánosról, továbbá szeretnék a magyar társadalom figyelmét művész tevékenységére, alkotásaira, sokszínűségére felhívni, hogy gyermekeink már gyerekkorukban megismerhessék eme varázslatos világ egy-egy szegletét.

Mattis-Teutsch János (1884–1960) erdélyi magyar festő, szobrász és grafikus. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki alkotó módon kapcsolódott be az expresszionizmus, a kubizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba, s felépítette gazdag életművét is.

A pályázatról és a részvétel feltételeiről

A versenyt a brassói Evangélikus Lutheránus Egyházközség, a Wildt József Tudományos Társaság , a Hans Mattis-Teutsch Művészeti Líceum, a Brassó Megyei Tanfelügyelőség mint társszervező, a bukaresti tanügyminisztérium támogatja. A gyakorlati szervezést és lebonyolítást Vetró B. Sebestyén András képzőművész, Dr. Bencze Mihály matematikus és Koszta István evangélikus lelkész végzi.

Részt vehet a Kárpát-medence bármely magyar tannyelvű iskolájába járó V.- XII. osztályos tanuló. A versenyre beküldhető minden olyan alkotás melynek témája kapcsolódik a hirdetett címhez. A munka hátoldalán kell olvashatóan feltüntetni a mű címét, az alkotó diák nevét, korát, iskolája nevét, osztályát, címét, és tanára nevét és mobil telefon számát. A rajzok, festmények mérete: A/2 es A/3-as, az alkotás bármilyen tehnikával készülhet. Alkalmazott technikák: rajzolás, festés, vízfesték, tempera, olajfesték, filctoll, tollrajz, zsírkréta, pasztell, montázs, kollázs, vegyes technika, fotómontázs, pác, bármilyen tehnika megengedett. Egy pályázó maximum két alkotással indulhat a versenyen. Lehet figurativ de várnak absztaktabb, elvontabb megközelítéseket, értelmezésésket is. A munkákat nem kell semmilyen alapra ragasztani. Kizárólag olyan műveket fogadnak el, amellyel más versenyen nem indult az alkotó. A versenyen kizárólag saját alkotással lehet részt venni. Csoportos nevezés nincs. A pályázati alkotás beküldésével a pályázó automatikusan elfogadja a pályázat részvételi kiírásában foglaltakat és hozzájárul, hogy a szervező a beküldött és kiválasztott alkotásokat a honlapján, promóciós anyagaiban, rendezvényein térítésmentesen, időbeli és minden egyéb korlátozás nélkül használja, a pályaműveket kiállításokon, rendezvényeken szerepeltesse. Az alkotó nevét, életkorát, az elérhetőségét (cím, telefon, e-mail cím) és a pályamű címét kérik a beküldött munka hátoldalán olvashatóan feltüntetni. A szervezőket nem terheli felelősség az olvashatatlan vagy téves adatszolgáltatásból eredendően.

A pályamű elküldésével úgy tekintik, hogy a törvényes képviselő beleegyezését adta a pályázaton való részvételhez. A pályamű beküldésével a pályázó törvényes képviselője hozzájárul ahhoz, hogy az alkotás a versenyt követően további felhasználásra kerüljön (a pályaművet nem kapja vissza az alkotó). hanem a rendezőbizottság tulajonát képezik majd és a Brassói Evangélikus Lutheránus gyülésterem falait fogják díszíteni.

Az alkotásokat 2017. november 15-20. között várják a következő címre:
Biserica Evanghelica Lutherana, Brasov,

str. Iuliu Maniu nr 2, 500091, jud. Braşov, Romania.
 
A borítékon kérik feltüntetni: IV. Concurs Internaţional de Artă Plastică “Hans Mattis-Teutsch” Brasov.

A kiállítás helyszíne: a brassói Evangélikus Lutheránus Egyházközség kiállítóterme (str. Iuliu Maniu nr 2, 500091 Brasov, Romania).

A kiállítás megnyitója és eredményhirdetés: 2017. november 22, szerda, 18.00 óra. A nyerteseket elektronikus levélben vagy telefonon tájékoztatják, a díjakat és okleveleket pedig postázzák (az alkotások hátoldalán feltüntetett címre, vagy a

beküldő intézmény címére).

A három legszebb, legötletesebb pályamunkát díjazzák. A kiemelkedően kreatív munkák beküldői különdíjat kapnak. A felkészítő pedagógusok is elismerő oklevélben részesülnek. A támogatók jóvoltából értékes könyv- és CD-nyeremény vár a pályázókra. A beküldött és előzsűrizett alkotásokat szakavatott zsűri bírálja, melynek tagjai, aktív képzőművészek, szaktanárok, művészeti alapítványok és szövetségek tagjai.

Kapcsolattartó személy

Vetró B. Sebestyén András

Mobil: 004-0740-194043
e-mail:vetrobsa@gmail.com
 
Mattis Teutsch Jánosról röviden
 
Brassóban született 1884-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia legkeletibb szegletében, és ugyanott hunyt el 1960-ban. Az oly nagyra értékelt és sokféleképpen értelmezhető művek, mint az ún. Érzetek és Lelki virágok sorozat a festő rapszodikus hangulatváltozásainak, hirtelen rászakadt társtalanságának és gyakran érzett magányosságának művészi szinonimáiként is tekinthetők. Ifj. Halász Gyula (a későbbi Brassai) ismerte föl legelébb Mattis Teutsch szellemi alkatának kettősségét. Egyik oldalról a mindig újra törekvő, jövőbe néző, egyetemes összefüggésekben gondolkodó formateremtő művészt látja benne, kit tanítványi rajongásában “a legnagyobb német expresszionistákkal” egyenrangúnak, sőt náluk különbnek tart. Korszerűségükben megrendítő műveit, mint a jövő művészetének manifesztumait küldte Nyugatra, befogadó közegre találva Kassák, majd a Der Sturm körében, s jelentette meg Potsdamban összegző művét, az „aktív művészet” hitvallását.
 
Művészete a látvány belső átértelmezéséből, az intuícióból és a konstruktív képszerkesztés más forrásaiból táplálkozott. Iskoláit Mattis Teutsch magyar elemi osztályok után a nevezetes brassói szász Honterus gimnáziumban folytatta, majd szülővárosának magyar nyelvű Állami Fa- és Kőipari Szakiskolájában fejezte be.

Mattis-Teutsch „Párizsban Gauguin és Van Gogh művészetét tanulmányozta. … Van Gogh művészetéből megtanulta, hogy a tüzessé fokozott színekkel s a csavarodó kontúrokkal drámai konfliktusokat közvetít a tájkép. A továbbiakban már tárgyi bizonyítékokkal, művek sorozatával igazolható, hogyan jut el a festő a szecesszió felől az expresszionizmushoz. Művészete teljesen szubjektív művészet. Nem ad tér- és formaélményeket, nem ad objektumokat… Amit ő csinál, az tiszta líra, tiszta érzésszuggerálás. …a természet reális formáiból absztrakt művészi formákat teremt, amelyek így már nem tárgyak szimbólumai, hanem érzések kifejezői. Máttis Teutsch művészete elszakad a természettől, a matériától, és egészen szellemi lesz, hogy a lelket fejezze ki. A lelket, a lélek mozgását, lüktetését, dinamizmusát, …ez az érzés-festészet nem holmi naiv allegorizálás, hanem a belső érzetállapotok közvetlen expressziója abszolút festői eszközökkel. Közeli rokonságban van a zenével, tartalmilag is, formailag is analóg vele.
 

Az abszolút kép olyan független és szuverén, önmagában élő és ható alkotás lett, mint egy abszolút felfogású zenemű vagy egy komplikált ornamens. … Mattis-Teutsch expresszionizmusból kialakult abszolút képe más kialakulási úttal és más  eredménnyel ugyan, de egészen rokon azzal a törekvéssel, amelyet a modern konstruktivisták képviselnek. Azonban úgy az abszolút kép, mint a konstruktivista alkotás csak úgy lehet igazi eredmény és lépcső további fejlődésre, ha a megtalált formavázat, a hideg és merev absztrakciókat az új világérzés aktív hatású, tárgyiasan ábrázoló, illetve szimbolizáló képeivel tudja megeleveníteni. Ezen a ponton azonban már nem elég a szándék, az alkotói tehetség, és nem elég az elmélet, ez már ember és világnézet dolga. Ezen múlik minden, az abszolút kép és az új művészet sorsa is.

A húszas évek második felétől új formakeresések hoznak stílusváltozást Mattis-Teutsch művészetében. A konstruktív-geometrikus képalkotás felé fordul, ugyankkor a háromdimenziós figurális ábrázolás is központi problémája lesz. Számos szobrán, fa- és fémmunkáján jelennek meg archaikus kapcsolódású, de jövőbe néző, stilizált figurái.


Murádin Jenő művészettőrténész