Azt érzékeljük, hogy az alkotó mindenképp arra törekszik, hogy funkcionalitással is felruházza ezeket a tárgyakat, amelyek – akárcsak a hagyományos kerámia – a hasznosság, a használhatóság jegyében készültek. Egyrészt a hagyomány továbbgondolásának megnyilatkozásaival, illetve másrészt az egyéni formanyelv kialakításának lehetünk itt szemtanúi.
Biztos, hogy ez még csak a kezdet. Józsa Ildikóról, mint alkotóról sokszor fogunk még hallani. És a munkái is a látóterükbe kerülnek majd a továbbiakban. Csak azt nem tudjuk, hogy melyik lesz a domináns: az intellektuális kísérletező kedv, a hagyománytisztelet, a hagyomány továbbvitele az egyén finomító optikáján át, vagy netán absztrakt elvonatkoztatás következik? Esetleg mindezek együtt? Tovább
Simó Márton
Vélemény, hozzászólás?