Az 1989-es változások lehetővé tették a romániai magyarság két világháború közötti intézményrendszerének az újjáépítését és – a korigényeknek megfelően – magának a rendszernek a kibővítését. A Korunk szerkesztősége mindvégig nyomon követte ezeket a fejleményeket, és feladatának tekintette az oktatási, művelődési, egyházi vagy más intézmények működésének a bemutatását is. Az természetes, hogy az önszerveződés igénye az ifjúsági életet is áthatotta.
Előbb a két világháború közötti hagyományok elevenedtek újra (IKE, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet stb.), és már 1990 elején létrejött a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, majd a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), amelyik integráló szerepet tölt be országos szervezetek működésében.
A szerkesztők érdeklődését ez alkalommal az váltotta ki, hogy a múlt évben Kolozsvár töltötte be az Európa Ifjúsági Fővárosa szerepét, amit 49 európai várossal versenyezve nyert el, és aminek a megfogalmazói magyar fiatalok voltak. A lapszám szerzői elsősorban tapasztalt ifjúságszervezők és ifjúságkutatók, akik jól ismerik az erdélyi magyarság jövőépítő stratégiáit és a közös európai értékrendszer szerkezetét. Írásaik alapján az a következetés vonható le, hogy 2000-től az ifjúsági intézményszerveződés új hulláma lépett színre.
Szociológiai felmérések, Kárpát-medencei összehasonlító vizsgálatok mutatják be az ifjúsági önszerveződések a kisebbségi civil társadalom viszonyát, ugyanakkor azok a kezdeményezések is teret kapnak, amelyek – miként azt Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere megfogalmazta – a nyertes generáció fellegvárává teszik értékteremtő városunkat.
A jókedvvel végzett munka öröme sugárzik az írásokból, és a lap szerkesztői azt szeretnék, hogy az olvasók is ráhangolódjanak erre.