Felavatták Papp László ökölvívó szobrát Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó szobrát Budapest 12. kerületében, a Gesztenyés-kertben. A szobor Fekete Géza alkotása.
Papp László (1926-2003) Magyarország és a világ egyik leghíresebb ökölvívója volt, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok.
Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – háromszor egymás után olimpiai aranyat szerezni – neki sikerült először. Azóta Teófilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) volt képes erre.
Könyvét dedikálja (1976) – Fotó: Fortepan
Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia – az Európa-bajnoki övig jutott.
Papp László személyes tárgyaiból, fotóiból állandó kiállítás nyílt Rugonfalván (2010)
– gyermekkorában sokat és szívesen tartózkodott édesanyja rokonainál; kultusza
ugyanolyan erős volt, mint az anyaországban, hiszen Papp Lacit a székelyek
is magukénak tartották és tartják ma is (László Csaba felvétele)
– gyermekkorában sokat és szívesen tartózkodott édesanyja rokonainál; kultusza
ugyanolyan erős volt, mint az anyaországban, hiszen Papp Lacit a székelyek
is magukénak tartották és tartják ma is (László Csaba felvétele)
Máig sem pontosan tisztázott politikai okokból nem engedték megküzdeni a világbajnokságért. Marosán György (1908-1992) támogatta, míg Biszku Béla (1921-2016) akadályozta pályafutását. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt. Minden esélye megvolt arra, hogy profiként is világbajnok lehessen.
Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként (1969–1978, 1979–1992), Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).
Síremléke a Farkasréti temetőben
Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából. Hosszú évtizedekig, egészen haláláig a XII. kerületi Óra utcai lakásában élt. Nevét viseli az ország legnagyobb zártterű sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna; angyalföldön teret neveztek el róla, ahol szobra is áll (2016).
Címkép: Koszticsák Szilárd/ MTI
Elő Székelyföld, MTI