A székelyudvarhelyi főreáliskolában sok neves tanár fordult meg, akinek mára feledésbe ment a neve. Ezek közé tartozott Fankovich Gyula is, a kitűnő rajztanár. Fankovich Talaborfalván, Máramaros megyében született 1845-ben, ahol édesapja görög katolikus lelkész volt. Szülei később Máramarosszigetre költöztek, a fiútestvérek között ő volt a legidősebb. Elemi iskoláit édesapja székhelyén végezte, gimnáziumi tanulmányait pedig a szatmári kir. kath. gimnáziumban, ahol 1862-ben érettségi vizsgálatot tett. Jogász lett. Később pályát változtat, a festészetet választja, hiszen kíváló érzéke van a szépművészetek és a rajztanítás iránt.
Fankovics Gyulát 1874 őszén, messze a a Tisza-parti várostól Székelyudvarhelyre nevezik ki rendes tanárrá, amely időközben a szeretett városa lesz, ahol élete legszebb időszakát tölti. Ide hozza fiatal feleségét is, a Fővárosi Lapok híradása szerint 1883-ban a főreáltanodai rajztanár eljegyezte Jezerniczky Margit kisasszonyt, mégpedig Nagyváradon, aki hűségesen követi férjét, és a városi közéletből is kiveszi részét a Jótékony Nőegyesület tagjaként.
Egy 1884-ben kiadott iskolai értesítő szerint: Fankovich Gyula, végzett jogász, r. tanár, 11 éve tanít; az intézeti rajzszertár kezelője; a sz.-udvarhelvi Vörös-Kereszt egyesületi választmány tagja. Tanított szépírást az előkészítő és I. o., szabadkézi rajzot a II—VIII. oszt.-ban, h. 21 órán.
Ha művészi munkáról volt szó, az iskola, a város mindig számíthatott Fankovich Gyulára. Alig volt olyan műkedvelői színi előadás, melynek díszleteit ne ő tervezte, festette volna meg. Erdélyben ő volt akkoriban a díszpolgári oklevelek közkedvelt szakértője, nagy mesteri tudással tett eleget valamennyi felkérésnek. Amikor 1893-ban felavatják a főreáliskola új épületét számos előkelőség jelenlétében őt bízzák meg az ünnepség teljes díszletének megtervezésével. Hatalmas nap volt az iskola életében. A kormányt Udvarhelymegye főispánja, Török Albert dr. képviselte. Ott volt két országgyűlési képviselő is: Ugrón Gábor és László Mihály. dr. Vajda Emil tanár ez alkalomra indulót szerzett, melyet az iskolai fiatalság zenekara adott elő, Koronczy Imre tanár pedig alkalmi költeményt irt. A tornaterem, ahol a fölavatás ünnepsége zajlott Fankovich Gyula rajztanár festményei tették színesebbé: a királyné, báró Eötvös József és Csáky Albin gróf miniszterek, Dániel Gábor nyug. főispán és dr. Török Albert udvarhelymegyei főispán nagyméretű arcképei díszítették.
Az állami főreáliskola 1900 körül
Erről a sokoldalú emberről beszélni kell, hisz nevét beírta udvarhely történelem könyvébe. Ő készítette el Kossuth Lajos részére a város megbízásából a díszpolgári díszoklevelet. Ahogy a korabeli lapok írják: a színes szép kivitelű díszpolgári oklevél elkészítésére Fankovich Gyula főreáliskolai tanárt kérték fel. Az oklevélről nem maradt fenn fénykép, de leírásból tudjuk miként nézett ki: „ A kalligrafikus írású szöveget dús renaissance-stilű keret foglalja be. Felül címerek, angyalok s egy láncaiból felszabadult jobbágy láthatók, alul a város panorámája tűnik fel kékes reggeli ködben. A képnek keretét a vidék egyik speciális növénye, a páfrány képezi.” Az ő rajzainak köszönhetően tudjuk miként nézett ki a vargyasi és az olaszteleki kastély 1892-ben. A Szejkefürdőről készült rajza után készül el Morelli Gusztáv közismert fametszete a fürdőtelepről, a kép segítségével így megismerhettük, hogy milyen lehetett a 19. század második felében Orbán Balázs híres birtoka.
Nyugdíjazásáig az iskolának és a székelységnek szentelte munkásságát. Majd felköltöznek feleségével Budapestre gyermekekhez, de rövidre sikerült a fővárosi tartózkodás. A véletlen úgy hozta, hogy Hlatky Miklós kollégája Budapesten tartózkodott, így értesült a haláláról (1906), és a ravatalnál is el tudott búcsúzni barátjától az iskola nevében.
Harminc évig szolgálta a várost és az iskolát a hírneves rajztanár.
Balázs Árpád