Id\u00e9n t\u00f6lti hetvenedik \u00e9let\u00e9v\u00e9t P\u00e1ll \u00c1goston korondi fazekas. \u00dagy gondolta a h\u00edres mester, hogy ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l megpr\u00f3b\u00e1lja \u00f6sszefoglalni \u00e9let\u00fatj\u00e1nak legfontosabb esem\u00e9nyeit. A k\u00f6nyv Szathm\u00e1ri Ferenc seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt, aki ezt a feladatot nemcsak a Rom\u00e1niai Magyar N\u00e9pm\u0171v\u00e9sz Sz\u00f6vets\u00e9g (RMNSZ) eln\u00f6kek\u00e9nt, hanem a korondi ker\u00e1mia szak\u00e9rt\u0151jek\u00e9nt \u00e9s P\u00e1ll \u00c1goston \u00e9let\u00fatj\u00e1nak ismer\u0151jek\u00e9nt v\u00e1llalta \u00e9s v\u00e9gezte el. Egy\u00e9bk\u00e9nt a k\u00f6tet nem egyszeri felbuzdul\u00e1sb\u00f3l, hanem t\u00f6bb\u00e9ves folyamat sor\u00e1n sz\u00fcletett. A vallom\u00e1stev\u0151 azt a feladatot kapta, hogy hasznos\u00edtsa sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes tud\u00e1s\u00e1t, s maga g\u00e9pelje be eml\u00e9keit. Azt mondja P\u00e1ll \u00c1goston, hogy el\u0151fordult menet k\u00f6zben az is, hogy elveszett egy-egy sz\u00f6vegr\u00e9sz, de v\u00e9g\u00fcl ann\u00e1l jobb lett a v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ltozat.\u00a0<\/p>\n
Olyan \u00e9let\u00fattal van dolgunk, amely j\u00f3val 1946 el\u0151tt kezd\u0151d\u00f6tt, hiszen a P\u00e1ll-csal\u00e1d nyolc gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1ig hatol vissza a m\u00faltba az eml\u00e9kezet, s ebb\u0151l \u00f6t el\u0151z\u0151 nemzed\u00e9k bizony\u00edtottan fazekass\u00e1ggal is foglalkozott. Mivel \u00e1ltal\u00e1ban sokgyermekes csal\u00e1dokr\u00f3l van sz\u00f3, a P\u00e1ll-csal\u00e1d soha nem rendelkezett jelent\u0151s f\u00f6ldter\u00fclettel. A k\u00e9zm\u0171ves foglalkoz\u00e1s jelentette sz\u00e1mukra a meg\u00e9lhet\u00e9st. M\u00e9g akkor is az iparenged\u00e9ly kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra, a m\u0171hely felszerel\u00e9s\u00e9re, a szakmai fejl\u0151d\u00e9sre ford\u00edtott\u00e1k a vagyonukat, ha t\u00f6rt\u00e9netesen j\u00f3l n\u0151s\u00fcltek. P\u00e1ll Ferenc (1838-1887) nev\u0171 d\u00e9dnagyapj\u00e1r\u00f3l jegyzi meg, hogy sz\u00e1m\u00e1ra a meg\u00e9lhet\u00e9s sokba ker\u00fclt, olyannyira, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ban, a P\u00e9ter \u00e9s Lajos (1875-1919) nev\u0171 fi\u00faknak \u00fagy kellett dolgozniuk, hogy sz\u00fcl\u0151i seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1s\u00e1roljanak bennval\u00f3t maguknak. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy P\u00e1ll \u00c1goston sz\u00e1m\u00e1ra legnagyobb p\u00e9lda az \u00e9desapa volt, id\u0151sebb P\u00e1ll Lajos (1904-1967), aki igen felt\u00f6rekv\u0151 emberk\u00e9nt jelent\u0151s sikereket \u00e9rt el a szakm\u00e1ban, de \u00e9pp t\u00f6bbre \u00e9s jobbra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9se miatt sz\u00e1mos alkalommal konfront\u00e1l\u00f3dott m\u00e1sokkal. Ki akart emelkedni abb\u00f3l a neh\u00e9z helyzetb\u0151l, amelyben \u00e9lt, \u00e1m mindig visszat\u00e9rt a koronghoz. Tizennyolc gyermeke sz\u00fcletett id. P\u00e1ll Lajos\u00e9knak, akik k\u00f6z\u00fcl nyolcan \u00e9lt\u00e9k meg a feln\u0151ttkort. P\u00e1ll \u00c1goston\u00e9k is a fazekasszakm\u00e1t vitt\u00e9k tov\u00e1bb, b\u00e1r k\u00f6z\u00fcl\u00fck igen fiatalon kit\u0171nt P\u00e1ll Lajos (1938-2012), akir\u0151l m\u00e1r kisgyermek kor\u00e1ban kider\u00fclt, hogy rendk\u00edv\u00fcli k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz-tehets\u00e9g, m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba ker\u00fclt Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre, majd a kolozsv\u00e1ri k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti f\u0151iskol\u00e1n tanult tov\u00e1bb, ahol egyre ink\u00e1bb a k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt ismert\u00e9k fel benne. A k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vtizedekben P\u00e1ll Lajos olyan saj\u00e1tos k\u00f6lt\u0151i \u00e9s fest\u0151i vil\u00e1got alak\u00edtott ki mag\u00e1nak, amely \u0151t messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edress\u00e9 tette, s \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen st\u00edlus\u00e1val mindk\u00e9t m\u0171fajban az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szet lett az \u00f6v\u00e9. A P\u00e1ll-csal\u00e1db\u00f3l n\u00e9gyen kaptak Magyar M\u0171v\u00e9szet\u00e9rt d\u00edjat: P\u00e1ll \u00c1goston \u00e9s P\u00e1ll Antal (1941-1993) fazekasok, P\u00e1ll Lajos k\u00f6lt\u0151 \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz, P\u00e1ll Magdi vir\u00e1goz\u00f3. A P\u00e1ll-csal\u00e1dnak \u2013 a gyermekek \u00e9s unok\u00e1k r\u00e9v\u00e9n \u2013 ma m\u00e1r a nyolcadik nemzed\u00e9ke viszi tov\u00e1bb a hagyom\u00e1nyt. P\u00e1ll \u00c1goston summ\u00e1zza \u00e9let\u00e9t, b\u00fcszkes\u00e9ggel t\u00f6lti el, hogy siker\u00fclt azt a hagyom\u00e1nyos sz\u00edn- \u00e9s mot\u00edvumvil\u00e1got megtartani, amely a korondi ker\u00e1mia legjav\u00e1ra jellemz\u0151. A k\u00f6tet egyben p\u00e9lda- \u00e9s mintat\u00e1r, bemutatja a mester \u00e1ltal kedvelt mot\u00edvumokat \u00e9s azokat az ed\u00e9nyeket, amelyet sz\u00edvesen k\u00e9sz\u00edtett az elm\u00falt \u00e9vtizedekben. P\u00e1ll \u00c1goston a ragaszkod\u00e1s mellett k\u00eds\u00e9rletez\u0151 hajlammal is rendelkezik, hiszen sz\u00e1mos \u00faj\u00edt\u00e1st alkalmazott, \u00faj t\u00e1rgyakat „tal\u00e1lt ki” – p\u00e9ld\u00e1ul vajtart\u00f3 dobozt, n\u00e9pies\u00edtett f\u0171szeres t\u00e9gelyeket, gyakran k\u00e9sz\u00edtett egy\u00e9ni k\u00e1lyhacsemp\u00e9ket, \u00e9s el\u0151szeretettel vette el\u0151 m\u00e1s erd\u00e9lyi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi t\u00e1jegys\u00e9gek formakincs\u00e9t is -, de ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, a sz\u00f3 nemes \u00e9rteben, \u0151 a klasszikus fazekasmesterek \u00e9lvonal\u00e1ba sorolhat\u00f3. Gyermekei, unok\u00e1i viszont m\u00e1r sokkal mer\u00e9szebbek, m\u00e1sk\u00e9pp gondolj\u00e1k, m\u00e1sk\u00e9pp fogalmazz\u00e1k \u00fajra a hagyom\u00e1nyt.<\/div>\n
\nA k\u00f6zelm\u00faltban el\u0151ker\u00fclt egy 1943-ban k\u00e9sz\u00fclt mosd\u00f3t\u00e1l, amelyet az \u00e9desapa adott el annak idej\u00e9n Benedek Marcellnek. Ez az ed\u00e9ny a k\u00e9s\u0151bbiekben Kisbaconba ker\u00fclt, ahonnan kalandos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt jutott vissza a P\u00e1ll-csal\u00e1dhoz. A t\u00e1lon tal\u00e1lhat\u00f3 minta- \u00e9s sz\u00ednhaszn\u00e1lat bizony\u00edtja, hogy b\u0151 egy-m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeddel azell\u0151tt, hogy Bandi Dezs\u0151 n\u00e9prajzkutat\u00f3 hozz\u00e1l\u00e1tott volna a korondi fazekasok k\u00f6r\u00e9ben a hagyom\u00e1nyos form\u00e1k n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9hez, az \u00e9rt\u00e9ktudatos\u00edt\u00e1shoz, a P\u00e1ll-csal\u00e1dban megvolt az ig\u00e9ny az \u00e9rt\u00e9kre, a s\u00e1rga, barna \u00e9s z\u00f6ld sz\u00edneket tudatosan \u00e9s teljes term\u00e9szetess\u00e9ggel haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/div>\n
\nP\u00e1ll \u00c1goston \u00f6n\u00e9letrajzi vallom\u00e1sait a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben mutatj\u00e1k be az \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek Sz\u00e9kelyudvarhelyen \u00e9s m\u00e1s telep\u00fcl\u00e9seken. Az id\u0151pontokr\u00f3l \u00e9s helysz\u00ednekr\u0151l majd mi is hamarosan taj\u00e9koztatjuk az olvas\u00f3t.
\n\u00a0<\/div>\n
K\u00e9sz\u00fclt a Bethlen G\u00e1bor Alap t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val<\/p>\n
![\"\"](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/1639429020_556_BGA_kep_jpg1(14).jpg\")
<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Sim\u00f3 M\u00e1rton<\/em><\/div>\n<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Id\u00e9n t\u00f6lti hetvenedik \u00e9let\u00e9v\u00e9t P\u00e1ll \u00c1goston korondi fazekas. \u00dagy gondolta a h\u00edres mester, hogy ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l megpr\u00f3b\u00e1lja \u00f6sszefoglalni \u00e9let\u00fatj\u00e1nak legfontosabb esem\u00e9nyeit. A k\u00f6nyv Szathm\u00e1ri Ferenc seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt, aki ezt a feladatot nemcsak a Rom\u00e1niai Magyar N\u00e9pm\u0171v\u00e9sz Sz\u00f6vets\u00e9g (RMNSZ) eln\u00f6kek\u00e9nt, hanem a korondi ker\u00e1mia szak\u00e9rt\u0151jek\u00e9nt \u00e9s P\u00e1ll \u00c1goston \u00e9let\u00fatj\u00e1nak ismer\u0151jek\u00e9nt v\u00e1llalta \u00e9s v\u00e9gezte el. Egy\u00e9bk\u00e9nt […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":29333,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-29332","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29332","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29332"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29332\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/29333"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29332"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29332"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29332"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
![\"](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/47_DSCN5847.jpg\")
<\/div>\n