![\"Vil\u00e1gosabban](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/104_karam_almasri.jpg\")
<\/div>\nA sz\u00edriai kereszt\u00e9nyek megment\u00e9se lehetett Ferenc p\u00e1pa \u00e9s Kirill p\u00e1tri\u00e1rka p\u00e9nteki tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1nak c\u00e9lja – mondta Tusor P\u00e9ter t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem oktat\u00f3ja az M1 aktu\u00e1lis csatorna esti m\u0171sor\u00e1ban szombaton.<\/p>\n
Tusor P\u00e9ter hangs\u00falyozta, hogy azok a probl\u00e9m\u00e1k, amelyek miatt a kilencvenes \u00e9vekben meghi\u00fasult a katolikus egyh\u00e1z vezet\u0151je \u00e9s a moszkvai p\u00e1tri\u00e1rka tal\u00e1lkoz\u00f3ja, a mai napig fenn\u00e1llnak. Kellett teh\u00e1t lennie valaminek, ami hirtelen h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotta a megl\u00e9v\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, hogy ilyen meglep\u0151 helysz\u00ednen \u00e9s v\u00e1ratlan id\u0151pontban l\u00e9trej\u00f6jj\u00f6n a tal\u00e1lkoz\u00f3. A PPKE oktat\u00f3ja hozz\u00e1tette: a kilencvenes \u00e9vekben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u00e9pp a mostani p\u00e1tri\u00e1rka, Kirill ellenezte, hogy II. J\u00e1nos P\u00e1l \u00e9s II. Alekszij p\u00e1tri\u00e1rka tal\u00e1lkozzon a Pannonhalmi Benc\u00e9s Ap\u00e1ts\u00e1gban. A Vatik\u00e1n az\u00f3ta is folyamatosan kinyilv\u00e1n\u00edtja k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t a k\u00f6zeled\u00e9sre, az oroszoknak pedig n\u00e9mileg m\u00e1r k\u00ednos is lehetett, hogy folyton kit\u00e9rnek a tal\u00e1lkoz\u00f3 el\u0151l – jegyezte meg. A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz r\u00e1mutatott arra is, hogy a p\u00e9nteki tal\u00e1lkoz\u00f3n al\u00e1\u00edrt, harminc pontb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00f6s nyilatkozatban viszonylag el\u00f6l szerepel a sz\u00edriai, alapvet\u0151en keleti r\u00edtus\u00fa kereszt\u00e9nyek megment\u00e9s\u00e9nek \u00fcgye. A vatik\u00e1ni diplom\u00e1cia h\u00e1tt\u00e9rmunk\u00e1ja lehetett ebben, amivel siker\u00fclt r\u00e1b\u00edrniuk a k\u00f6zeled\u00e9st k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben nem p\u00e1rtfogol\u00f3 moszkvai p\u00e1tri\u00e1rk\u00e1t a tal\u00e1lkoz\u00f3ra – v\u00e9lekedett.<\/p>\n
Arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy a k\u00e9t egyh\u00e1zf\u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet j\u00e1tszik-e az Oroszorsz\u00e1g \u00e9s az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti konfliktus megold\u00e1s\u00e1ban, a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz igennel felelt.<\/p>\n
Kit\u00e9rt arra is, hogy az EU a sz\u00edriai helyzetr\u0151l sok esetben kiz\u00e1r\u00f3lag egyh\u00e1zi csatorn\u00e1kon, ottani kolostorok, szerzetesi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, misszion\u00e1riusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tud t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni. Ez eg\u00e9sz\u00fcl ki a j\u00f3 f\u00e9l \u00e9vezredes vatik\u00e1ni diplom\u00e1ciai tapasztalattal. Hozz\u00e1tette: az egyh\u00e1zak r\u00e1ad\u00e1sul olyan logisztik\u00e1t k\u00e9pesek mozg\u00f3s\u00edtani a humanit\u00e1rius seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1shoz, amely nem hatalmi k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171, ez\u00e9rt szabadabban \u00e9s term\u00e9kenyebben m\u0171k\u00f6dhet.<\/p>\n
Forr\u00e1s: MTI<\/p>\n <\/em>Az egyh\u00e1zt\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 tal\u00e1lkoz\u00f3ra, amely Kuba f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak rep\u00fcl\u0151ter\u00e9n ker\u00fclt sor, egy csaknem ezer \u00e9ves fagyos viszony v\u00e9g\u00e9re tehet pontot. „V\u00e9gre testv\u00e9rek vagyunk!” – mondotta a p\u00e1pa. A p\u00e1tri\u00e1rka pedig egy pillanatban ezt mondotta: „Most k\u00f6nnyebben mennek majd a dolgok.” Az 1054-es egyh\u00e1zszakad\u00e1s \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozott egym\u00e1ssal az orosz ortodox \u00e9s a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z feje. A jelenlev\u0151k szerint Ferenc p\u00e1pa azt v\u00e1laszolta Kirill p\u00e1tri\u00e1rka szavaira, hogy: „Most vil\u00e1gosabban l\u00e1tszik, hogy ez Isten akarata!”<\/p>\n A hagyom\u00e1nyok szerint a sz\u00edr ortodox egyh\u00e1zat P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l apostolok alap\u00edtott\u00e1k. Autokef\u00e1l felekezet, amelynek k\u00e9t ir\u00e1nyzata l\u00e9tezik a mai napig: a miafizita (\u00f3keleti) \u00e9s az antiochiai (malankara). A r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z kitart\u00f3 misszi\u00f3ja hat\u00e1s\u00e1ra azonban a sz\u00edr kereszt\u00e9nyek egy kisebb csoportja csatlakozott a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9ghez, l\u00e9trehozva a sz\u00edr katolikus egyh\u00e1zat \u00e9s a sz\u00edr-malank\u00e1r katolikus egyh\u00e1zat.\u00a0<\/p>\n A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en (1946) \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got nyert Sz\u00edri\u00e1nak a legut\u00f3bbi n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s adatai szerint (2013) mintegy 23 milli\u00f3 lakosa volt (az orsz\u00e1g ter\u00fclete 185 180 n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter), arab t\u00f6bbs\u00e9ggel, de jelent\u0151s \u00f6rm\u00e9ny, kurd, ar\u00e1mi, adige nemzetis\u00e9gi kisebbs\u00e9gekkel. Az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak 89 sz\u00e1zal\u00e9ka muszlim, mintegy 10 sz\u00e1zal\u00e9ka pedig kereszt\u00e9ny, akik t\u00f6bbs\u00e9gben Damaszkusz bizonyos ker\u00fcleteiben, Alepp\u00f3ban \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9lnek . A 2011-ben kit\u00f6rt polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta neh\u00e9z eligazodni az ottani viszonyok k\u00f6z\u00f6tt. Ellens\u00e9gesked\u0151 muszlim csoportok v\u00edvnak gerillah\u00e1bor\u00fat egym\u00e1s ellen. A kereszt\u00e9nyek kitartanak a m\u00e9rs\u00e9kelt ir\u00e1nyzatot k\u00e9pvisel\u0151 Aszad-rezsim mellett, szerepet v\u00e1llalva olykor a fegyveres konfliktusokban, de \u00edgy is atrocit\u00e1sok \u00e9rik \u0151ket a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 muszlim sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. A kereszt\u00e9ny – tartozzon b\u00e1rmelyik felekezethez – k\u00f6z\u00f6s ellens\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt a meglehet\u0151sen k\u00e9pl\u00e9keny \u00e9s olykor egym\u00e1ssal is szemben \u00e1ll\u00f3 muszlim ideol\u00f3gi\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151k szem\u00e9ben. <\/p>\n Az ut\u00f3bbi h\u00e1rom \u00e9vben mintegy 500 ezer sz\u00edr kereszt\u00e9ny hagyta el sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9t, jelent\u0151s r\u00e9sz\u00fck nem is sz\u00e1m\u00edt a visszat\u00e9r\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re. Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge ma m\u00e1r alig-alig k\u00e9pes megbirk\u00f3zni a hat\u00e1raira \u00e9rkez\u0151 kereszt\u00e9ny \u00e9s m\u00e1s vall\u00e1s\u00fa menek\u00fcltekkel, akik Sz\u00edri\u00e1b\u00f3l \u00e9s a szomsz\u00e9dos \u00e1llamokb\u00f3l, illetve olyan afrikai orsz\u00e1gokb\u00f3l \u00e9rkeznek, amelyeknek l\u00e1tsz\u00f3lag semmi k\u00f6z\u00fck nincsen a k\u00f6zel-keleti konfliktusokhoz. A Sz\u00edri\u00e1val szomsz\u00e9dos \u00e1llamokban is d\u00fal\u00f3 h\u00e1bor\u00fak, a radik\u00e1lis iszl\u00e1m ir\u00e1nyzatok terjed\u00e9se olyan kih\u00edv\u00e1sok el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja az Egyes\u00fclt Nemzetek Szervezet\u00e9t, a V\u00f6r\u00f6skeresztet (\u00e9s a V\u00f6r\u00f6sf\u00e9lholdat), a NATO tag\u00e1llamait, Oroszorsz\u00e1got, amilyennel fenn\u00e1ll\u00e1suk \u00f3ta tal\u00e1n nem is tal\u00e1lkoztak. A keleti \u00e9s a nyugati egyh\u00e1znak is \u00f3ri\u00e1si felel\u0151ss\u00e9g van ezen a ter\u00fcleten, \u00fagyhogy mindenk\u00e9pp indokolt volt a k\u00e9t vezet\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1sa, rem\u00e9nyre jogos\u00edthatja fel a civiliz\u00e1lt vil\u00e1got, hogy m\u00e9g mindig fenn\u00e1l a megnyugtat\u00f3 \u00e9s tart\u00f3s rendez\u00e9s alternat\u00edv\u00e1ja is. \u00a0<\/p>\n Fot\u00f3: Karam Almasri<\/em>\n <\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A sz\u00edriai kereszt\u00e9nyek megment\u00e9se lehetett Ferenc p\u00e1pa \u00e9s Kirill p\u00e1tri\u00e1rka p\u00e9nteki tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1nak c\u00e9lja – mondta Tusor P\u00e9ter t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem oktat\u00f3ja az M1 aktu\u00e1lis csatorna esti m\u0171sor\u00e1ban szombaton. Tusor P\u00e9ter hangs\u00falyozta, hogy azok a probl\u00e9m\u00e1k, amelyek miatt a kilencvenes \u00e9vekben meghi\u00fasult a katolikus egyh\u00e1z vezet\u0151je \u00e9s a moszkvai p\u00e1tri\u00e1rka tal\u00e1lkoz\u00f3ja, a mai […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":29231,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-29230","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29230","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29230"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29230\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/29231"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29230"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29230"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29230"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}