{"id":29170,"date":"2021-12-13T18:09:01","date_gmt":"2021-12-13T18:09:01","guid":{"rendered":"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/2021\/12\/13\/halalmenet-a-balkantol-a-szamar-szigetig\/"},"modified":"2021-12-13T18:09:01","modified_gmt":"2021-12-13T18:09:01","slug":"halalmenet-a-balkantol-a-szamar-szigetig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/2021\/12\/13\/halalmenet-a-balkantol-a-szamar-szigetig\/","title":{"rendered":"Hal\u00e1lmenet a Balk\u00e1nt\u00f3l a Szam\u00e1r-szigetig"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

\n
\"Hal\u00e1lmenet<\/div>\n

Margittai G\u00e1bor \u00e9s Major Anita jelenl\u00e9t\u00e9ben nyitott\u00e1k meg azt a v\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Sz\u00e9kelyudvarhelyen, amely a szerz\u0151p\u00e1ros kutat\u00e1sainak eredm\u00e9nyeit mutatja be. <\/p>\n

1914 \u0151sz\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt a mintegy nyolcvanezer K. und K. hadifogoly k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1ja, akiket v\u00e9gighajtottak a Balk\u00e1non, majd a mai Alb\u00e1ni\u00e1ban behaj\u00f3ztak \u00e9s Szard\u00ednia mell\u00e9k-sziget\u00e9re, a Szam\u00e1r-szigetre sz\u00e1ll\u00edtottak. Mintegy tizenhatezren \u00e9lt\u00e9k t\u00fal az ottani raboskod\u00e1st. Innen D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gba ker\u00fcltek, ahol l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok-\u00e1s\u00e1sra \u00e9s aknamentes\u00edt\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k \u0151ket. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n k\u00f6z\u00fcl\u00fck m\u00e1r csak mintegy hatezren voltak \u00e9letben k\u00f6z\u00fcl\u00fck.\u00a0<\/p>\n

A foglyok k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbnyire magyarorsz\u00e1gi, illetve a Monarchia m\u00e1s ter\u00fcleteir\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 katon\u00e1k voltak. Kisebb sz\u00e1mban sz\u00e9kelyf\u00f6ldiek is vannak az \u00e1ldozatok k\u00f6zt, de igen sok a k\u00f6z\u00e9p-erd\u00e9lyi illet\u0151s\u00e9g\u0171 h\u0151s. <\/p>\n

P\u00e1rhuzamosan a szerz\u0151p\u00e1ros kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1val, sokat seg\u00edtett a hadifoglyok beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1ban L\u0151rinczi L\u00e1szl\u00f3 (1919-2011) \u00edr\u00f3, m\u0171ford\u00edt\u00f3, aki \u00e9lete alkony\u00e1n Szad\u00ednia sziget\u00e9n \u00e9lt. Mintegy ezer ismeretlennek adta vissza holt\u00e1ban is a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, azzal, hogy visszahozta \u0151ket a n\u00e9vtelens\u00e9g s\u00f6t\u00e9tj\u00e9b\u0151l. \u00a0<\/p>\n

\"\"<\/div>\n

\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fanak ez a szomor\u00fa fekejete valahogy kimaradt a nemzeti eml\u00e9kezet\u00e9b\u0151l. A szerz\u0151p\u00e1rosnak nagyon neh\u00e9z dolga volt – sz\u00e1z \u00e9vvel az esem\u00e9nyek ut\u00e1n – feljegyz\u00e9sek, hadt\u00f6rt\u00e9neti inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s irodalmi alkot\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kezdt\u00e9k kutat\u00e1saikat \u00e9s j\u00e1rt\u00e1k be a helysz\u00edneket. Siker\u00fclt r\u00e9szben k\u00e1rp\u00f3tolni az ott elhaltakat, oly m\u00f3don, hogy legal\u00e1bb besz\u00e9lhet\u00fcnk ma az \u00e9let\u00e1ldozatukr\u00f3l \u00e9s az ut\u00e1nunk k\u00f6vetkez\u0151 nemzed\u00e9kehez is eljut e s\u00f6t\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nelmi fejezet eml\u00e9ke.<\/p>\n

\"\"<\/div>\n

\nEz a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1rcius 11-ig tekinthet\u0151 meg a sz\u00e9kelyudvarhelyi M\u0171v\u00e9el\u0151d\u00e9si H\u00e1z koncertterm\u00e9ben.\n <\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Margittai G\u00e1bor \u00e9s Major Anita jelenl\u00e9t\u00e9ben nyitott\u00e1k meg azt a v\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Sz\u00e9kelyudvarhelyen, amely a szerz\u0151p\u00e1ros kutat\u00e1sainak eredm\u00e9nyeit mutatja be. 1914 \u0151sz\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt a mintegy nyolcvanezer K. und K. hadifogoly k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1ja, akiket v\u00e9gighajtottak a Balk\u00e1non, majd a mai Alb\u00e1ni\u00e1ban behaj\u00f3ztak \u00e9s Szard\u00ednia mell\u00e9k-sziget\u00e9re, a Szam\u00e1r-szigetre sz\u00e1ll\u00edtottak. Mintegy tizenhatezren \u00e9lt\u00e9k t\u00fal az ottani raboskod\u00e1st. Innen D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gba ker\u00fcltek, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":29171,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-29170","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29170","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29170"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29170\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/29171"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29170"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29170"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29170"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}