{"id":29158,"date":"2021-12-13T17:57:01","date_gmt":"2021-12-13T17:57:01","guid":{"rendered":"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/2021\/12\/13\/uzenet-montevideobol\/"},"modified":"2021-12-13T17:57:01","modified_gmt":"2021-12-13T17:57:01","slug":"uzenet-montevideobol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/2021\/12\/13\/uzenet-montevideobol\/","title":{"rendered":"\u00dczenet Montevide\u00f3b\u00f3l"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

\n
\"\u00dczenet<\/div>\n

J\u00f3lesik besz\u00e9lni a j\u00f3r\u00f3l: szombat este Uruguay legeleg\u00e1nsabb sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban, a montevide\u00f3i Teatro Solisban az el\u0151ad\u00e1s fin\u00e1l\u00e9j\u00e1ban egyszerre sz\u00e1zhatvan csillog\u00f3 szem\u0171 magyar ropta a n\u00e9pt\u00e1ncot, a nagysz\u00e1m\u00fa k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g pedig \u00e1llva tapsolt. A XIII. D\u00e9l-amerikai Magyar N\u00e9pt\u00e1nctal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l \u00e9s a helyi magyar diaszp\u00f3r\u00e1r\u00f3l majd a h\u00e9t v\u00e9gi magazinban olvashatnak b\u0151vebb riportot, most ink\u00e1bb koncentr\u00e1ljunk a tanuls\u00e1gokra –\u00a0\u00edrja Luk\u00e1cs Csaba, a Magyar Nemzet f\u0151munkat\u00e1rsa frissen megjelent cikk\u00e9ben.\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00a0<\/div>\n
Az amerikai kontinensre disszid\u00e1lt magyarokr\u00f3l \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl nem volt szabad besz\u00e9lni, vagy ha igen, akkor csak negat\u00edv kontextusban. Az \u201eamerik\u00e1s magyar\u201d sz\u00f3szerkezet ma is ink\u00e1bb pejorat\u00edv jelent\u00e9s\u0171 \u2013 hazal\u00e1togat\u00e1skor nagyzol\u00f3, a p\u00e9nzt b\u0151kez\u0171en sz\u00f3r\u00f3, a nyelv\u00fcnket imm\u00e1r akcentussal besz\u00e9l\u0151 t\u00edpust \u00e9rt\u00fcnk rajta. Pedig nem csak az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9lnek magyarok, \u00e9s nem mindenkinek sikert\u00f6rt\u00e9net a kiv\u00e1ndorl\u00e1s \u2013 gondoljunk csak az argent\u00ednai Chaco tartom\u00e1nyban \u00e9l\u0151 honfit\u00e1rsainkra, akik tulajdonk\u00e9ppen \u00e1tver\u00e9s \u00fatj\u00e1n ker\u00fcltek oda az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n (f\u00f6ldet \u00edg\u00e9rtek a Buenos Airest\u0151l ezerk\u00e9tsz\u00e1z kilom\u00e9terre l\u00e9v\u0151 pusztas\u00e1gban, de nem mondt\u00e1k meg nekik, hogy ehhez dzsungelt kell irtaniuk), \u00e9s ugyan tisztesen helyt\u00e1lltak a szinte rem\u00e9nytelen helyzetben, soha nem v\u00e1ltak j\u00f3m\u00f3d\u00faakk\u00e1.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"\u00a0<\/div>\n
\nA szocializmus idej\u00e9n gyan\u00fasak voltak \u2013 az amerikai, kanadai magyarokat az ellens\u00e9g \u00e9s a kapitalizmus embereinek tartott\u00e1k, az Argent\u00edn\u00e1ban, Venezuel\u00e1ban vagy m\u00e1s d\u00e9l-amerikai orsz\u00e1gban \u00e9l\u0151ket pedig egyszer\u0171en lefasiszt\u00e1zt\u00e1k. Pedig \u0151k g\u00f6rcs\u00f6sen ragaszkodtak magyars\u00e1gukhoz a spanyol vagy portug\u00e1l tengerben: saj\u00e1t iskol\u00e1kat, cserk\u00e9szszervezeteket alap\u00edtottak, kiad\u00f3kat, \u00fajs\u00e1gokat hoztak l\u00e9tre anyanyelv\u00fck\u00f6n, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1zaikban sz\u00ednh\u00e1zak m\u0171k\u00f6dtek, egysz\u00f3val pezsg\u0151 kultur\u00e1lis \u00e9let folyt. \u00c9s dolgoztak az idegen hatalmak alatt ny\u00f6g\u0151, sz\u00e9tszak\u00edtott \u00f3haz\u00e1\u00e9rt \u2013 lehet\u0151s\u00e9geik szerint t\u00e1mogatt\u00e1k az otthon tiltott vagy csak \u00e9ppen megt\u0171rt m\u0171v\u00e9szeket \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gieket, gy\u0171jt\u00e9st szerveztek a K\u00e1rp\u00e1t-medencei magyaroknak, vagy \u00e9ppen politikai akci\u00f3kat ind\u00edtottak, mikor mire volt sz\u00fcks\u00e9g.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n sokat javult a helyzet, de k\u00f6zben a magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny egy picit befel\u00e9 fordult: ami Budapesten \u00e9s annak k\u00e9tsz\u00e1z kilom\u00e9teres k\u00f6rzet\u00e9n k\u00edv\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik, az ritk\u00e1n ker\u00fcl be a hazai m\u00e9di\u00e1ba. A latin-amerikai magyars\u00e1gr\u00f3l keveset besz\u00e9l\u00fcnk \u2013 \u00e1lszer\u00e9nys\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl mondhatjuk, hogy az egyik \u00fcd\u00edt\u0151 kiv\u00e9tel \u00e9ppen a Magyar Nemzet, mert koll\u00e9g\u00e1immal egy\u00fctt \u00e9vek \u00f3ta gyakran foglalkozunk a diaszp\u00f3ra \u00e9let\u00e9vel. Az ut\u00f3bbi t\u00edz \u00e9vben magam is t\u00f6bbsz\u00f6r j\u00e1rtam a t\u00e9rs\u00e9g orsz\u00e1gaiban, \u00e9s ezekb\u0151l az utaz\u00e1sokb\u00f3l riportok sz\u00fclettek \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a chac\u00f3i magyarokr\u00f3l is lapunk \u00edrt el\u0151sz\u00f6r.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Az is t\u00e9ny viszont, hogy ezek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek egyre ink\u00e1bb el\u00f6regednek, \u00e9s sz\u00e1mban is megcsappantak \u2013 nincs ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s, a vegyes h\u00e1zass\u00e1gokb\u00f3l sz\u00fcletett gyerekek m\u00e1r t\u00f6bbnyire nem besz\u00e9lnek magyarul. \u00c9rdekes \u2013 \u00e9s f\u00e1jdalmas \u2013 l\u00e1tv\u00e1ny, hogyan kopnak el az otthonr\u00f3l hozott \u00e9rt\u00e9kek: el\u0151sz\u00f6r a nyelvet felejtik el, azt\u00e1n m\u00e1r a hazai recepteket is felv\u00e1ltj\u00e1k a befogad\u00f3 kult\u00fara \u00e9telei, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl marad a t\u00e1nc. Hogy a gyerekek ne vesz\u00edts\u00e9k el gy\u00f6kereiket, ahhoz, bebizonyosodott, a legjobb m\u00f3dszer a cserk\u00e9szet: ott magyarul kell besz\u00e9lni\u00fck, rengeteg n\u00e9pdalt tanulhatnak meg, \u00e9s mellesleg cserk\u00e9szkednek is, annak minden \u00f6r\u00f6m\u00e9vel \u00e9s gyakorlatiass\u00e1g\u00e1val.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Azt sem kell elhallgatni, hogy a diaszp\u00f3ra \u00e9vtizedes mell\u0151z\u00e9se ut\u00e1n a mostani korm\u00e1ny hat\u00e9kony programot hozott l\u00e9tre \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet a t\u00e1volba szakadtak magyars\u00e1g\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re. A K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor-program \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasai legkevesebb f\u00e9l\u00e9ves id\u0151tartamra kiutaznak az \u00f6sszes kontinensre, hogy a kinti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1ra tev\u00e9kenys\u00e9geket szervezzenek, tan\u00edts\u00e1k \u0151ket magyar nyelvre \u00e9s kult\u00far\u00e1ra. Latin-Amerik\u00e1ban tavaly tizenegy ilyen \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas dolgozott, \u00e9s az eredm\u00e9nyt szombaton a Teatro Solis sz\u00ednpad\u00e1n is l\u00e1thattuk. T\u00falz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl elmondhat\u00f3, az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasok igen j\u00f3l dolgoztak \u2013 mivel \u00e9n a n\u00e9gy, illetve a hat \u00e9vvel ezel\u0151tt megszervezett n\u00e9pt\u00e1nctal\u00e1lkoz\u00f3kon is r\u00e9szt vettem, most meglepett az a min\u0151s\u00e9gi ugr\u00e1s, amelyet a t\u00e1nccsoportok produkci\u00f3i tan\u00fas\u00edtottak. Ahogy egy magyarorsz\u00e1gi szakember fogalmazott: azel\u0151tt szerettek t\u00e1ncolni, most m\u00e1r tudnak is. Elk\u00e9peszt\u0151en j\u00f3 koreogr\u00e1fi\u00e1k sz\u00fclettek, \u00e9s a sz\u00ednpadon t\u00f6lt\u00f6tt percek szinte minden pillanat\u00e1n \u00e9rz\u0151d\u00f6tt a munka \u2013 egy braz\u00edliai magyar l\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1ul tavaly kiutazott a Gyimesekbe, hogy megtanuljon egy cs\u00e1ng\u00f3 hangszeren, a gardonon j\u00e1tszani.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
\u00c1lljunk meg egy sz\u00f3ra a d\u00e9l-amerikai tal\u00e1lkoz\u00f3k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n\u00e9l! 1986-ban az argent\u00ednai magyarok egyszeri alkalomban gondolkodtak, amikor megh\u00edvt\u00e1k magukhoz a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gok magyar n\u00e9pt\u00e1ncegy\u00fctteseit, de a tal\u00e1lkoz\u00f3 annyira j\u00f3l siker\u00fclt, hogy m\u00e1r a helysz\u00ednen megbesz\u00e9lt\u00e9k, ezent\u00fal k\u00e9t\u00e9vente szerveznek hasonl\u00f3 rendezv\u00e9nyt. Venezuela, Braz\u00edlia, Uruguay \u00e9s az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3t szervez\u0151 Argent\u00edna v\u00e1llalkozott a rendez\u00e9sre, \u00edgy eleinte nyolc\u00e9venk\u00e9nt ker\u00fclt sor egy-egy orsz\u00e1gra. Az ut\u00f3bbi esztend\u0151kben a k\u00f6zbiztons\u00e1g \u00e9s a gazdas\u00e1gi helyzet annyira megromlott Venezuel\u00e1ban, hogy a m\u00e1sik h\u00e1rom orsz\u00e1gra maradt a rendez\u00e9s terhe \u2013 a caracasi magyar egy\u00fcttesnek ebben az \u00e9vben m\u00e9g rep\u00fcl\u0151jegyre sem futotta, \u00edgy \u0151k nem k\u00fcldtek egy\u00fcttest a harmincadik \u00e9vfordul\u00f3s tal\u00e1lkoz\u00f3ra.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Aki elj\u00f6ttek: Braz\u00edli\u00e1b\u00f3l a P\u00e1ntlika, a Zr\u00ednyi \u00e9s a Ropog\u00f3s; Argent\u00edn\u00e1b\u00f3l a buenosi Reg\u0151s, a Kolomp \u00e9s az Oleander, valamint a chac\u00f3i Liliom; Uruguayb\u00f3l a T\u00fcnd\u00e9rkert n\u00e9gy koroszt\u00e1lya (!) is. Elmondhat\u00f3, hogy h\u00e1romt\u00f3l hetvenh\u00e1rom \u00e9vesig t\u00e1ncoltak a sz\u00ednpadon \u2013 a mellettem \u00fcl\u0151 id\u0151s n\u00e9z\u0151 boldogan \u00fajs\u00e1golta nekem egy jelenetn\u00e9l, hogy egyszerre van sz\u00ednpadon a l\u00e1nya \u00e9s az unok\u00e1ja is. Volt vend\u00e9g Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l is: a s\u00e1toralja\u00fajhelyi Zempl\u00e9n egy\u00fcttes l\u00e9pett fel a k\u00f6zel n\u00e9gy\u00f3r\u00e1s programban, a zen\u00e9t pedig a D\u0171v\u0151 zenekar \u00e9s P\u00e1l Istv\u00e1n Szalonna szolg\u00e1ltatta.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A program alatt t\u00f6bbsz\u00f6r els\u00edrta mag\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u2013 a dalok olyan eml\u00e9keket id\u00e9ztek fel a t\u00e1volba szakadt magyarokban, amelyeket neh\u00e9z volt \u00e9rzelemkit\u00f6r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl elviselni. M\u00e1sod-, harmad- vagy m\u00e1r sokadik gener\u00e1ci\u00f3s magyarok is t\u00e1ncoltak vagy \u00fcltek a n\u00e9z\u0151t\u00e9ren: az esetek z\u00f6m\u00e9ben \u0151k m\u00e1r nem besz\u00e9lik \u0151seik nyelv\u00e9t, de nem felejtett\u00e9k el a gy\u00f6kereiket. Az ilyen \u00e9lm\u00e9ny ut\u00e1n mindig azon gondolkodom, hogyan \u00e9s mi\u00e9rt alakultak \u00fagy otthon a dolgok, hogy a fiatalok z\u00f6me \u00fagy v\u00e9lekedik: valami k\u00ednos, av\u00edtt dolog a n\u00e9pt\u00e1nc, ez\u00e9rt butas\u00e1g azzal foglalkozni. Nem tudom, egy budapesti fiatal h\u00e1ny n\u00e9pdalt tudna felid\u00e9zni mag\u00e1ban \u2013 a h\u00faszmilli\u00f3s Sao Paul\u00f3ban \u00e9l\u0151 brazil\u2013magyar fiatal ism\u00e9tl\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl is t\u00f6bb \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9nekeln\u00e9 \u0151ket.<\/div>\n
\nMi\u00e9rt van az, hogy ahol meg kell k\u00fczdeni \u00e9rte, ott a hatalmas ellensz\u00e9l dac\u00e1ra is megmarad a magyar kult\u00fara, m\u00edg otthon, ahol karny\u00fajt\u00e1snyi t\u00e1vols\u00e1gban volna minden, alig \u00e9rdekel valakit?<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Sokat lehet tanulni egy ilyen \u00faton. Az ember megtanul \u00e9rt\u00e9kelni olyan dolgokat is, amelyek otthon l\u00e9nyegtelennek t\u0171nnek. R\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy mit is jelent magyarnak lenni \u2013 \u00e9s ennek az \u00e9rz\u00e9snek semmi k\u00f6ze a t\u00falzott nacionalizmushoz. Brazil, argentin, uruguayi kisgyerekek mutatj\u00e1k meg nek\u00fcnk, mennyire rosszul s\u00e1f\u00e1rkodunk az \u00e9rt\u00e9keinkkel ott, ahol m\u00e9g b\u0151ven lenne bel\u0151l\u00fck \u2013 \u0151k olyan f\u00e9lt\u0151n \u00e1polj\u00e1k azt a keveset, amit magukkal tudtak hozni, \u00e9s olyan tisztelettel viseltetnek ir\u00e1nta, hogy az anyaorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezett elsz\u00e9gyelli mag\u00e1t.Szombat este Montevide\u00f3ban sz\u00e1zhatvan t\u00e1ncos k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel megt\u00f6rt\u00e9nt egy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi csoda, amilyenben r\u00e9g volt r\u00e9szem. Meg\u00e9rte utazni tizenk\u00e9tezer kilom\u00e9tert.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Ennek a cikknek a nyomtatott v\u00e1ltozata a Magyar Nemzetben jelent meg 2016. 02. 22-\u00e9n. A felv\u00e9telt a szerz\u0151 k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n

Luk\u00e1cs Csaba<\/em><\/div>\n<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

J\u00f3lesik besz\u00e9lni a j\u00f3r\u00f3l: szombat este Uruguay legeleg\u00e1nsabb sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban, a montevide\u00f3i Teatro Solisban az el\u0151ad\u00e1s fin\u00e1l\u00e9j\u00e1ban egyszerre sz\u00e1zhatvan csillog\u00f3 szem\u0171 magyar ropta a n\u00e9pt\u00e1ncot, a nagysz\u00e1m\u00fa k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g pedig \u00e1llva tapsolt. A XIII. D\u00e9l-amerikai Magyar N\u00e9pt\u00e1nctal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l \u00e9s a helyi magyar diaszp\u00f3r\u00e1r\u00f3l majd a h\u00e9t v\u00e9gi magazinban olvashatnak b\u0151vebb riportot, most ink\u00e1bb koncentr\u00e1ljunk a tanuls\u00e1gokra –\u00a0\u00edrja Luk\u00e1cs […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":29159,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-29158","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29158","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29158"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29158\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/29159"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29158"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29158"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29158"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}