![\"\u00d6ngyilkos](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/437_kurdok.jpeg\")
<\/div>\n\u00d6ngyilkos mer\u00e9nyl\u0151 k\u00f6vette el azt a robbant\u00e1sos t\u00e1mad\u00e1st a f\u0151k\u00e9nt kurdok lakta, d\u00e9lkelet-t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi Cizre v\u00e1rosban p\u00e9ntek reggel, amelyben tizenegy rend\u0151r meghalt, hetvennyolc ember – javar\u00e9szt szint\u00e9n rend\u0151r – pedig megsebes\u00fclt – der\u00fcl ki az Anadolu t\u00f6r\u00f6k \u00e1llami h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g jelent\u00e9s\u00e9b\u0151l. K\u00e9t sebes\u00fcltnek s\u00falyos az \u00e1llapota.<\/p>\n
A mer\u00e9nyl\u0151 a k\u00e9szenl\u00e9ti rend\u0151rs\u00e9g ellen\u0151rz\u0151pontj\u00e1n\u00e1l robbantotta fel mag\u00e1t, egy kotr\u00f3g\u00e9pben. A robban\u00e1s helysz\u00edn\u00e9t\u0151l \u00f6tven m\u00e9terre l\u00e9v\u0151 rend\u0151r\u0151rs \u00e9p\u00fclet\u00e9ben s\u00falyos k\u00e1rok keletkeztek a deton\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi miniszt\u00e9rium k\u00e9t helikoptert \u00e9s 12 ment\u0151aut\u00f3t k\u00fcld\u00f6tt a helysz\u00ednre.<\/p>\n
A robbant\u00e1s elk\u00f6vet\u00e9s\u00e9\u00e9rt a kurd kisebbs\u00e9g auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u0151 Kurdiszt\u00e1ni Munk\u00e1sp\u00e1rt (PKK) terrorszervezet jelentkezett. A PKK gyakran k\u00f6vet el hasonl\u00f3 t\u00e1mad\u00e1sokat a t\u00e9rs\u00e9gben. A kurd felkel\u0151k egy\u00fattal magukra v\u00e1llalt\u00e1k a legf\u0151bb t\u00f6r\u00f6k ellenz\u00e9ki vezet\u0151 elleni cs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki mer\u00e9nyletk\u00eds\u00e9rletet is, amelynek keret\u00e9ben aknavet\u0151vel vett\u00e9k c\u00e9lba Kemal Kilicdaroglunak, a kemalista K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi N\u00e9pp\u00e1rt (CHP) eln\u00f6k\u00e9nek aut\u00f3j\u00e1t az \u00e9szakkelet-t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi Artvin tartom\u00e1ny egyik hegyvid\u00e9ki \u00fatszakasz\u00e1n. A test\u0151r\u00f6k m\u00e9g id\u0151ben hat\u00e1stalan\u00edtott\u00e1k a fegyverest.<\/p>\n
Numan Kurtulmus minisztereln\u00f6k-helyettes Twitter-fi\u00f3kj\u00e1n azt \u00edrta, hogy t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi t\u00e1mad\u00e1saival mind az Iszl\u00e1m \u00c1llam dzsihadista szervezet, mind a PKK a j\u00falius 15-i sikertelen katonai puccsk\u00eds\u00e9rletb\u0151l pr\u00f3b\u00e1l hasznot h\u00fazni.<\/p>\n
Cizre k\u00f6zvetlen\u00fcl a sz\u00edriai hat\u00e1ron fekszik, \u00e9s a legk\u00f6zelebbi iraki telep\u00fcl\u00e9s is csak mintegy 25 kilom\u00e9terre tal\u00e1lhat\u00f3 t\u0151le. Cizre volt az egyik k\u00f6zponti helysz\u00edne a biztons\u00e1gi er\u0151k tavaly decemberben kezd\u0151d\u00f6tt d\u00e9lkelet-t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi hadm\u0171velet\u00e9nek, amelynek sor\u00e1n ki\u0171zt\u00e9k a PKK l\u00e1zad\u00f3it a r\u00e9gi\u00f3 v\u00e1rosaib\u00f3l. A telep\u00fcl\u00e9sen december 14. \u00e9s m\u00e1rcius 2. k\u00f6z\u00f6tt 24 \u00f3r\u00e1s kij\u00e1r\u00e1si tilalom volt \u00e9rv\u00e9nyben. Az \u00f6sszecsap\u00e1sok j\u00fanius k\u00f6zep\u00e9n a t\u00e9rs\u00e9g hegyvid\u00e9ki ter\u00fcleteire tev\u0151dtek \u00e1t.<\/p>\n
A kurd szakad\u00e1rok 1984 \u00f3ta tart\u00f3 k\u00fczdelm\u00e9t 2013-ban t\u0171zsz\u00fcnet z\u00e1rta le, de 2015 nyar\u00e1n ki\u00fajultak a harcok. A konfliktusban az\u00f3ta a PKK t\u00f6bb mint 7000 felkel\u0151je \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k biztons\u00e1gi er\u0151k legal\u00e1bb 600 tagja vesztette \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n
A kurdok a K\u00f6zel-Kelet egyik leg\u0151sibb n\u00e9p\u00e9t k\u00e9pezik. L\u00e9leksz\u00e1muk mintegy 40 milli\u00f3ra tehet\u0151. K\u00f6z\u00fcl\u00fck 20 milli\u00f3 T\u00f6r\u00f6korszsz\u00e1gban \u00e9l, de jelent\u0151s t\u00f6megeik \u00e9lnek Ir\u00e1n, Irak \u00e9s Sz\u00edria ter\u00fclet\u00e9n, valamint Libanonban, \u00d6rm\u00e9nyorsz\u00e1gban, Azerbajdzs\u00e1nban, az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben pedig sokan v\u00e1ndoroltak ki k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eur\u00f3pai orsz\u00e1gokba, f\u0151leg N\u00e9metorsz\u00e1gba, illetve az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba. Nyelv\u00fck nem egys\u00e9ges, t\u00f6bb dialektus\u00e1t ak\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelvk\u00e9nt is nyilv\u00e1n lehet tartani. Az utols\u00f3 nemzetk\u00f6zileg elismert kurd \u00e1llam a 12. sz\u00e1zadban l\u00e9tezett, Kurdiszt\u00e1nt az Oszm\u00e1n- \u00e9s a Perzsa Birodalom bekebelezte. A n\u00e9p identit\u00e1s\u00e1t nem a nyelvi egys\u00e9g, hanem az iszl\u00e1m hit hat\u00e1rozza meg, de ennek \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t nem tudtak \u00e9rv\u00e9nyt szerezni. <\/p>\n
![\"\"](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/irak_0131.jpg\")
<\/div>\n\na grafika 2016 febru\u00e1ri \u00e1llapotot t\u00fckr\u00f6z<\/em>
\n\u00a0<\/div>\n
Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat lez\u00e1r\u00f3 b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s (S\u00e9vres, 1920) kimondta ugyan T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 kurdok auton\u00f3mi\u00e1hoz \u00e9s f\u00fcggetlens\u00e9ghez val\u00f3 jog\u00e1t, de azt k\u00e9s\u0151bb visszavont\u00e1k (Lausanne, 1923). <\/p>\n
A szomsz\u00e9dos \u00e1llamokban \u00e9l\u0151 kurdok helyzete sem jobb. F\u00fcggetlened\u00e9si mozgalmukat kor\u00e1bban Musztafa Barzani (1903-1979) vezette. Nemzeti t\u00f6rekv\u00e9seiknek a Kurd Munk\u00e1sp\u00e1rt adott hangot, amely Abdullah \u00d6calan (1948) vezet\u00e9s\u00e9vel nem riadt vissza a legradik\u00e1lisabb eszk\u00f6z\u00f6kt\u0151l sem. \u00d6calant 1999-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, de \u00edt\u00e9let\u00e9t k\u00e9s\u0151bb \u00e9letfogytiglanra v\u00e1ltoztatt\u00e1k. A karizmatikus vezet\u0151 felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra a fegyveres harcok \u00e9s a terrorista mer\u00e9nyletek sz\u00fcneteltek, \u00e1m 2014 \u00f3ta ism\u00e9t ki\u00fajultak.<\/p>\n
A „civiliz\u00e1lt vil\u00e1g” a mai napig ad\u00f3sa a kurdoknak. A kiterjesztett auton\u00f3mia, illetve az \u00e1llamis\u00e1g elismer\u00e9se folyamatosan kitol\u00f3dik. A kurd k\u00e9rd\u00e9s csak „sz\u00ednesiti” a bonyolult k\u00f6zel-keleti helyzetet, ahol t\u00f6bb ir\u00e1nyb\u00f3l, egym\u00e1sra rak\u00f3dva, etnikai, vall\u00e1si, ideol\u00f3giai \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9rdekek ment\u00e9n jelentkeznek a k\u00f6vetel\u00e9sek. Ma a sz\u00edriai belvisz\u00e1ly \u00e9s az Iszl\u00e1m \u00c1llam el\u0151ret\u00f6r\u00e9se jelenti a priorit\u00e1st az ENSZ, a NATO \u00e9s az EU sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n
C\u00edmk\u00e9p\u00fcnk\u00f6n: A PKK gerill\u00e1i k\u00f6zt sok a n\u0151 – Fot\u00f3: Ahmet Sik\/ Europress<\/p>\n Forr\u00e1s: MTI. HVG, Wikip\u00e9dia<\/p>\n Sim\u00f3 M\u00e1rton\/ \u00c9l\u0151 Sz\u00e9kelyf\u00f6ld Munkacsoport\u00a0<\/em>\n <\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00d6ngyilkos mer\u00e9nyl\u0151 k\u00f6vette el azt a robbant\u00e1sos t\u00e1mad\u00e1st a f\u0151k\u00e9nt kurdok lakta, d\u00e9lkelet-t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi Cizre v\u00e1rosban p\u00e9ntek reggel, amelyben tizenegy rend\u0151r meghalt, hetvennyolc ember – javar\u00e9szt szint\u00e9n rend\u0151r – pedig megsebes\u00fclt – der\u00fcl ki az Anadolu t\u00f6r\u00f6k \u00e1llami h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g jelent\u00e9s\u00e9b\u0151l. K\u00e9t sebes\u00fcltnek s\u00falyos az \u00e1llapota. A mer\u00e9nyl\u0151 a k\u00e9szenl\u00e9ti rend\u0151rs\u00e9g ellen\u0151rz\u0151pontj\u00e1n\u00e1l robbantotta fel mag\u00e1t, egy kotr\u00f3g\u00e9pben. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":28606,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-28605","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28605","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28605"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28605\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/28606"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28605"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28605"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28605"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}