{"id":28247,"date":"2021-12-13T02:17:01","date_gmt":"2021-12-13T02:17:01","guid":{"rendered":"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/2021\/12\/13\/meghalt-fidel-castro\/"},"modified":"2021-12-13T02:17:01","modified_gmt":"2021-12-13T02:17:01","slug":"meghalt-fidel-castro","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/2021\/12\/13\/meghalt-fidel-castro\/","title":{"rendered":"Meghalt Fidel Castro"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

\n
\"Meghalt<\/div>\n

\u00c9let\u00e9nek 91. \u00e9v\u00e9ben elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom \u201catyja\u201d \u2013 jelentett\u00e9k szombat reggel h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek a kubai telev\u00edzi\u00f3ra hivatkozva. <\/p>\n

Az \u00e1llami telev\u00edzi\u00f3 enn\u00e9l t\u00f6bb r\u00e9szletet nem k\u00f6z\u00f6lt, \u00edgy egyel\u0151re nem lehet tudni, hogy mi okozta hal\u00e1l\u00e1t.<\/p>\n

\u201cAz\u00e9rt vagyok itt, hogy elmondjam n\u00e9p\u00fcnknek, Amerik\u00e1ban \u00e9l\u0151 bar\u00e1tainknak \u00e9s a vil\u00e1gnak, hogy ma, 2016 november 25-\u00e9n, 22 \u00f3ra 29 perckor meghalt a kubai forradalom f\u0151parancsnoka, Fidel Castro R\u00faz\u201d \u2013 jelentette be remeg\u0151 hangon Ra\u00fal Castro a National \u00e1llami t\u00e9v\u00e9ben.B\u00e1tyja hal\u00e1l\u00e1nak ok\u00e1r\u00f3l nem mondott semmit. <\/p>\n

Ra\u00fal Castro annyit k\u00f6z\u00f6lt m\u00e9g, hogy fiv\u00e9re akarat\u00e1nak megfelel\u0151en helyi id\u0151 szerint szombat reggel elhamvasztj\u00e1k, \u00e9s a temet\u00e9st szervez\u0151 bizotts\u00e1g r\u00e9szletes t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st ad majd a gy\u00e1szrendezv\u00e9nyekr\u0151l. A temet\u00e9s id\u0151pontja\u00a0egyel\u0151re nem ismert.<\/p>\n

\nA CNN kubai tud\u00f3s\u00edt\u00f3j\u00e1nak elmond\u00e1sa szerint Castro hal\u00e1lh\u00edr\u00e9r\u0151l a telev\u00edzi\u00f3ban elhangzott bejelent\u00e9sen k\u00edv\u00fcl egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1molt be a\u00a0kubai m\u00e9dia, a r\u00e1di\u00f3kban p\u00e9ld\u00e1ul zen\u00e9t j\u00e1tszanak. Patrick Oppman elmondta: a legt\u00f6bb kubai, akivel besz\u00e9lt Castro hal\u00e1lh\u00edr\u00e9nek bejelent\u00e9se ut\u00e1n, t\u0151le tudta\u00a0meg, hogy Kuba egykori vezet\u0151je elhunyt.
\n\u00a0<\/div>\n
<\/embed><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Portr\u00e9<\/strong><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Fidel Alejandro Castro R\u00faz 1926 augusztus 13-\u00e1n sz\u00fcletett Kuba keleti, cukorn\u00e1dtermeszt\u0151 vid\u00e9k\u00e9n, egy tehet\u0151s, Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l Kub\u00e1ba emigr\u00e1lt farmer, \u00e9s\u00a0egy szolg\u00e1l\u00f3 gyerekek\u00e9nt. A katolikus iskol\u00e1kban nevelkedett Castro a havannai jogi egyetemen v\u00e9gzett tanulm\u00e1nyai k\u00f6zben kezdett belefolyni a politik\u00e1ba.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Forradalm\u00e1r \u00e9lete 1953-ban, egy kudarcba fulladt t\u00e1mad\u00e1ssal kezd\u0151d\u00f6tt a Santiago v\u00e1ros\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 Moncada laktanya ellen, ami ut\u00e1n \u00f6ccs\u00e9vel, Ra\u00fallal\u00a0egy\u00fctt b\u00f6rt\u00f6nbe ker\u00fclt. \u201cA t\u00f6rt\u00e9nelem fel fog menteni\u201d \u2013 mondta h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt v\u00e9d\u0151besz\u00e9d\u00e9ben.<\/div>\n

\n<\/strong><\/div>\n
A Commandante<\/strong><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
15 \u00e9vig tart\u00f3 b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k, de alig 19 h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb egy amnesztia r\u00e9szek\u00e9nt szabadon engedt\u00e9k, ami ut\u00e1n Mexik\u00f3ban menek\u00fclt, ahol\u00a0megismerkedett Che Guevar\u00e1val. 1956 november\u00e9ben t\u00f6bb tucatnyi fegyveressel t\u00e9rt vissza Kub\u00e1ba, ahol a Sierra Maestra hegys\u00e9gbe vette be mag\u00e1t, gerillaharcot\u00a0ind\u00edtva a n\u00e9gy \u00e9vvel kor\u00e1bban katonai puccsal hatalomra ker\u00fclt Fulgencio Batista ellen.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A n\u00e9p t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9lvezve egyre nagyobb sikereket arattak, \u00e9s k\u00e9t\u00e9vi harc ut\u00e1n megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Batista uralm\u00e1t: a \u201cComandante\u201d (parancsnok) 1959. janu\u00e1r elsej\u00e9n\u00a0\u201cszak\u00e1llasai\u201d \u00e9l\u00e9n bevonult Havann\u00e1ba.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
\u00a0Che Guevara \u00e9s Fidel a havannai bevonul\u00e1skor (Fot\u00f3: Getty Image)<\/em>
\n\u00a0<\/div>\n
Fidel Castro 1959-t\u0151l eg\u00e9szen 2008-ig Kuba els\u0151 ember\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott: \u0151 volt a fegyveres er\u0151k f\u0151parancsnoka \u00e9s a minisztereln\u00f6k, 1961-ben \u0151 lett a Kubai\u00a0Szocialista Forradalom Egys\u00e9gp\u00e1rtja (1965-t\u0151l Kubai Kommunista P\u00e1rt) els\u0151 titk\u00e1ra, 1976-ban az \u00e1llamf\u0151 \u00e9s minisztereln\u00f6k. Vezet\u00e9s\u00e9vel f\u00f6ldoszt\u00e1st \u00e9s\u00a0sz\u00f6vetkezetes\u00edt\u00e9st, nagyar\u00e1ny\u00fa \u00e1llamos\u00edt\u00e1sokat hajtottak v\u00e9gre. Castro 1961 december\u00e9ben bejelentette: Kuba a marxista-leninista \u00fatra l\u00e9pett.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Kapcsolata az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal<\/strong><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1sok miatt ki\u00e9lez\u0151d\u00f6tt a viszony az Egyes\u00fclt \u00c1llamokkal, amely 1961 janu\u00e1rj\u00e1ban megszak\u00edtotta a diplom\u00e1ciai kapcsolatokat, \u00e1prilis 15-\u00e9n pedig\u00a0bomb\u00e1zta a kubai f\u0151v\u00e1rost. K\u00e9t nap m\u00falva a Diszn\u00f3-\u00f6b\u00f6ln\u00e9l 1300 kubai emigr\u00e1ns amerikai t\u00e1mogat\u00e1ssal partrasz\u00e1ll\u00e1st k\u00eds\u00e9relt meg, de a t\u00e1mad\u00e1s h\u00e1rom nap alatt \u00a0\u00f6sszeomlott.\u00a01962 febru\u00e1rj\u00e1ban Washington kereskedelmi embarg\u00f3t rendelt el Kuba ellen, v\u00e1laszul Castro Moszkva t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t k\u00e9rte, \u00e9s a szovjetek rak\u00e9t\u00e1kat telep\u00edtettek\u00a0Kub\u00e1ba.\u00a0A k\u00e9t szuperhatalomnak a vil\u00e1got az atomh\u00e1bor\u00fa sz\u00e9l\u00e9re sodr\u00f3 konfliktusa 1962 \u0151sz\u00e9n b\u00e9k\u00e9sen old\u00f3dott meg, Kuba pedig egyre jobban a Szovjetuni\u00f3hoz \u00e9s a\u00a0kommunista ideol\u00f3gi\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
Fidel \u00e9s Hruscsov 1963-ban \u00a0(Fot\u00f3: Gettyi Image)<\/em><\/div>\n
\nAz Egyes\u00fclt \u00c1llamok b\u0151 \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb, 1975-ben laz\u00edtott a szigetorsz\u00e1ggal szembeni embarg\u00f3n, 1978-t\u00f3l lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt az\u00a0emigr\u00e1nsok hazal\u00e1togat\u00e1sa, a csal\u00e1dok egyes\u00edt\u00e9se, 2014 december\u00e9ben pedig bejelentett\u00e9k, hogy Kuba \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok a viszony normaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl.<\/div>\n
\u00a0<\/strong><\/div>\n
Szocializmus vagy hal\u00e1l<\/strong><\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Kub\u00e1ban Castro alatt a szocialista gazd\u00e1lkod\u00e1s jegy\u00e9ben bevezett\u00e9k a gazdas\u00e1g k\u00f6zponti ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, a f\u0151 exportterm\u00e9k cukrot a szovjet t\u00f6mb v\u00e1s\u00e1rolta meg.\u00a0Kuba kil\u00e9pett az Amerikai \u00c1llamok Szervezet\u00e9b\u0151l, 1972-ben tagja lett a KGST-nek, \u00e9s mind akt\u00edvabb\u00e1 v\u00e1lt az el nem k\u00f6telezett orsz\u00e1gok csoportj\u00e1ban. 1975-ben\u00a0katonailag is seg\u00edtette az angolai felszabad\u00edt\u00f3 mozgalmat, 1977-ben pedig az eti\u00f3piai forradalmat.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A szocialista vil\u00e1grendszer 1989-es \u00f6sszeoml\u00e1sa ut\u00e1n Kuba elszigetel\u0151d\u00f6tt ugyan, de a \u201cL\u00edder Maximo\u201d (\u201clegf\u0151bb vezet\u0151\u201d) bels\u0151 ellenz\u00e9ke nem tudott \u00a0fel\u00fclkerekedni. Castro tov\u00e1bbra is korl\u00e1tlan hatalm\u00fa vezet\u0151k\u00e9nt \u00e1llt orsz\u00e1g\u00e1nak \u00e9l\u00e9n, jelszava nem v\u00e1ltozott: \u201cSzocializmus vagy hal\u00e1l\u201d. A szovjet t\u00e1mogat\u00e1s\u00a0elmarad\u00e1sa miatti ell\u00e1t\u00e1si v\u00e1ls\u00e1got \u00fcgyesen kezelte: az ellenz\u00e9ket szigor\u00faan kord\u00e1ban tartva korl\u00e1tozott gazdas\u00e1gi reformokat vezetett be. Megengedte a\u00a0doll\u00e1r birtokl\u00e1s\u00e1t mag\u00e1nszem\u00e9lyeknek, elfogadta a mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1st, t\u0171rte a k\u00fclf\u00f6ldi t\u0151ke ellen\u0151rz\u00f6tt behatol\u00e1s\u00e1t.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"
\nCastro a Guinness rekordok k\u00f6nyv\u00e9be is beker\u00fclt,\u00a0
\nmint az az ember, akit a leggyakrabban akartak\u00a0
\nmeggyilkolni; 1959-es hatalomra jut\u00e1sa \u00f3ta \u00e1ll\u00edt\u00f3lag
\n638\u00a0gyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rletet k\u00f6vettek el ellene\u00a0
\n(Fot\u00f3: Getty Image)
\n<\/em><\/div>\n
\nCastro a val\u00f3s vagy v\u00e9lt ellenfeleivel kem\u00e9nyen b\u00e1nt el: t\u00f6bb t\u00edzezerre teszik a megk\u00ednzott vagy kiv\u00e9gzett ellenz\u00e9kiek \u00e9s ellen\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, sokakat\u00a0beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6ztek, \u00fajabb t\u00edzezrek l\u00e9lekveszt\u0151k\u00f6n Florid\u00e1ba menek\u00fclve vesztett\u00e9k \u00e9let\u00fcket. Hatalma azonban nemcsak a f\u00e9lelmen alapult: legend\u00e1s volt meggy\u0151z\u0151\u00a0ereje, gyeng\u00e9je volt viszont saj\u00e1t t\u00e9vedhetetlens\u00e9g\u00e9be vetett hite. Gyakran jelent meg a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt, \u00e9s m\u00e9g id\u0151s kor\u00e1ban is t\u00f6bb\u00f3r\u00e1s besz\u00e9deket\u00a0tartott.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"\u00a0\u00a0<\/div>\n
Castro \u00e9s Ceausescu, 1972 m\u00e1jus\u00e1ban; a kubai dikt\u00e1tor
\n1972 tavasz\u00e1n vil\u00e1gk\u00f6r\u00fcli utat szervezett, amelyen v\u00e9gigl\u00e1togatta
\nkelet-eur\u00f3pai koll\u00e9g\u00e1it (Fot\u00f3: www.historia.ro)<\/em>
\n\u00a0<\/div>\n
2006. j\u00falius 31-\u00e9n jelentett\u00e9k be, hogy Castro s\u00falyos gyomorm\u0171t\u00e9ten esett \u00e1t, ez\u00e9rt \u201cideiglenesen\u201d \u00e1tadta tiszts\u00e9geit \u00f6ccs\u00e9nek, a n\u00e1la \u00f6t \u00e9vvel fiatalabb\u00a0Ra\u00falnak, aki 2008. febru\u00e1r 19-\u00e9n lett hivatalosan az \u00e1llamtan\u00e1cs \u00e9s a minisztertan\u00e1cs eln\u00f6ke. Fidel lemondott f\u0151parancsnoki tiszt\u00e9r\u0151l is, utols\u00f3 posztj\u00e1t, a\u00a0kommunista p\u00e1rt els\u0151 titk\u00e1ri tiszts\u00e9g\u00e9t 2011. \u00e1prilis 18-\u00e1n k\u00e9nyszer\u00fclt feladni, e hivatalban is \u00f6ccse k\u00f6vette. <\/p>\n

\u00a0<\/p><\/div>\n

\"\"
\nFidel Castro Magyarorsz\u00e1gon 1972-ben \u00a0(Fot\u00f3: Getty Image)

\n<\/em><\/div>\n
\nFidel Catro 2012 febru\u00e1rj\u00e1ban tette k\u00f6zz\u00e9\u00a0visszaeml\u00e9kez\u00e9seit: a t\u00f6bb mint ezer oldal hossz\u00fa, k\u00e9tk\u00f6tetes k\u00f6nyv, melynek az I<\/em>d\u0151 gerill\u00e1ja <\/em>c\u00edmet adt\u00e1k, a dikt\u00e1tor gyerekkor\u00e1t\u00f3l a kubai forradalomig \u00e9s\u00a0hatalom\u00e1tv\u00e9telig k\u00f6veti v\u00e9gig az esem\u00e9nyeket.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
\u00a0Fot\u00f3: Associated Press<\/em>
\n\u00a0<\/div>\n
A kubai vezet\u0151nek 2012 \u0151sz\u00e9n egyszer m\u00e1r hal\u00e1lh\u00edr\u00e9t keltett\u00e9k, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag agyv\u00e9rz\u00e9st kapott, \u00e1m ekkor fot\u00f3kkal bizony\u00edtott\u00e1k, hogy m\u00e9g \u00e9l. Eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota miatt\u00a0nem voltak gyakoriak a nyilv\u00e1nos szerepl\u00e9sei (legutolj\u00e1ra augusztus k\u00f6zep\u00e9n, a kilencvenediknek tekintett sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l rendezett \u00fcnneps\u00e9geken\u00a0lehetett \u0151t l\u00e1tni), de szak\u00e9rt\u0151k szerint nagy szerepe volt \u00e9lete utols\u00f3 szakasz\u00e1ban az amerikai-kubai kapcsolatok k\u00f6zelm\u00faltbeli rendez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

Egyik utols\u00f3 k\u00f6z\u00e9leti szerepl\u00e9se 2015 szeptember\u00e9ben volt, amikor Ferenc p\u00e1p\u00e1val tal\u00e1lkozott.
\n\u00a0<\/div>\n

<\/embed><\/div>\n
\n\u00cdr\u00e1sunk folyamatosan friss\u00fcl!<\/p>\n

Forr\u00e1sok: www.hir24.hu, Wikipedia, MTI, Agerpres, www.historia.ro<\/p>\n

\u00c9l\u0151 sz\u00e9kelyf\u00f6ld Munkacsoport<\/em><\/div>\n

\u00a0<\/div>\n<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9let\u00e9nek 91. \u00e9v\u00e9ben elhunyt Fidel Castro, a kubai forradalom \u201catyja\u201d \u2013 jelentett\u00e9k szombat reggel h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gek a kubai telev\u00edzi\u00f3ra hivatkozva. Az \u00e1llami telev\u00edzi\u00f3 enn\u00e9l t\u00f6bb r\u00e9szletet nem k\u00f6z\u00f6lt, \u00edgy egyel\u0151re nem lehet tudni, hogy mi okozta hal\u00e1l\u00e1t. \u201cAz\u00e9rt vagyok itt, hogy elmondjam n\u00e9p\u00fcnknek, Amerik\u00e1ban \u00e9l\u0151 bar\u00e1tainknak \u00e9s a vil\u00e1gnak, hogy ma, 2016 november 25-\u00e9n, 22 \u00f3ra […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":28248,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-28247","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28247","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28247"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28247\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/28248"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28247"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28247"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28247"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}