{"id":28093,"date":"2021-12-12T23:37:01","date_gmt":"2021-12-12T23:37:01","guid":{"rendered":"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/2021\/12\/12\/a-reformacio-fel-evezrede\/"},"modified":"2021-12-12T23:37:01","modified_gmt":"2021-12-12T23:37:01","slug":"a-reformacio-fel-evezrede","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/2021\/12\/12\/a-reformacio-fel-evezrede\/","title":{"rendered":"A reform\u00e1ci\u00f3 f\u00e9l \u00e9vezrede"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

\n
\"A<\/div>\n

A reform\u00e1ci\u00f3 erk\u00f6lcsi forradalma rem\u00e9nyt, ugyanakkor p\u00e9ld\u00e1t \u00e9s m\u00e9rc\u00e9t is jelent mindannyiunknak – jelentette ki K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3, az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s eln\u00f6ke a reform\u00e1ci\u00f3 500. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l meghirdetett eml\u00e9k\u00e9v k\u00f6zponti megnyit\u00f3j\u00e1n Budapesten, a M\u0171v\u00e9szetek Palot\u00e1j\u00e1ban p\u00e9nteken.<\/p>\n

Egy alapvet\u0151en erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1gban gy\u00f6kerez\u0151, sokf\u00e9le – identit\u00e1sbeli, kultur\u00e1lis, demogr\u00e1fiai, gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai – kih\u00edv\u00e1sokkal szembes\u00edtett Eur\u00f3p\u00e1ban a reform\u00e1ci\u00f3 erk\u00f6lcsi forradalm\u00e1ra napjainkban visszatekinteni rem\u00e9nyt ny\u00fajt mindannyiunknak – fogalmazott. <\/p>\n

Az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s eln\u00f6ke ezt k\u00f6vet\u0151en hozz\u00e1tette: mindez rem\u00e9nyt jelent arra, hogy Isten teremtm\u00e9nyeik\u00e9nt mindig k\u00e9pesek vagyunk a meg\u00fajulva t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megmarad\u00e1sra, hogy ism\u00e9t olyan nemzet\u00e9p\u00edt\u0151 \u00e1llamot alkothatunk magunknak, amely az anyanyelv\u00fcnk mellett k\u00e9pes oltalmat \u00e9s v\u00e9delmet ny\u00fajtani minden magyar embernek. Rem\u00e9nyt ad arra is, hogy a magyarok a XXI. sz\u00e1zadban \u00fajra megtanulhatnak Isten el\u0151tt lehajtott f\u0151vel, de a vil\u00e1g nemzetei k\u00f6z\u00f6tt a t\u0151le kapott m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal j\u00e1rni, valamint arra, hogy az \u00cdr\u00e1s \u00f6r\u00f6k igazs\u00e1gaiba kapaszkodva az elk\u00f6vetkez\u0151 500 \u00e9vben is meg fognak maradni – hangs\u00falyozta.<\/p>\n

K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3 szerint a reform\u00e1ci\u00f3 erk\u00f6lcsi forradalma nemcsak rem\u00e9nyt, hanem p\u00e9ld\u00e1t \u00e9s m\u00e9rc\u00e9t, felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnk \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9geink felismer\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is jelenti.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
Wittemberg Luther kor\u00e1ban
\n<\/em><\/div>\n

\nA h\u00e1zeln\u00f6k felid\u00e9zte: a reform\u00e1ci\u00f3 meg\u00faj\u00edtotta Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s a magyars\u00e1got. Eml\u00e9keztetett: az \u00c1goston-rendi szerzetes, Luther M\u00e1rton meg\u00e9rtette, \u00e9s hirdetni kezdte, hogy a Szent\u00edr\u00e1s ismerete nem a beavatottak privil\u00e9giuma, hanem mindenkinek joga van elolvasni azt. <\/p>\n

Sz\u00f3lt arr\u00f3l is, hogy a XVI. sz\u00e1zadi Eur\u00f3pa a hitvit\u00e1k t\u00fcz\u00e9ben \u00e9gett, a kor nagy protest\u00e1ns teol\u00f3gusai, Luther M\u00e1rton, K\u00e1lvin J\u00e1nos, Ulrich Zwingli tan\u00edt\u00e1sai nyom\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre az \u00faj evang\u00e9likus, reform\u00e1tus \u00e9s – t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyk\u00e9nt – az unit\u00e1rius felekezet. <\/p>\n

\"\"<\/div>\n
A hagyom\u00e1ny szerint Luther 1517. okt\u00f3ber 31-\u00e9n
\nf\u00fcggesztette ki a wittenbergi v\u00e1rtemplom kapuj\u00e1ra
\n95 pontb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 t\u00e9tel\u00e9t<\/em><\/div>\n

\nA reform\u00e1ci\u00f3 azonban nem csak egyh\u00e1zi \u00e9s teol\u00f3giai forradalom volt, civiliz\u00e1ci\u00f3s korszakalkot\u00f3 szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkod\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1t, az egy\u00e9n m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t, minden ember egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t Isten szem\u00e9ben – mutatott r\u00e1 a h\u00e1zeln\u00f6k. Hozz\u00e1tette: a protest\u00e1ns gazdas\u00e1getika alapozta meg a Nyugat gazdas\u00e1gi felemelked\u00e9s\u00e9t, p\u00e9nzgazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1t \u00e9s kereskedelm\u00e9t, a reform\u00e1ci\u00f3 alapozta meg a modern eur\u00f3pai demokr\u00e1cia \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9t \u00e9s elveit, s tette mind nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 az eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, ind\u00edtotta el a politikai k\u00f6zgondolkod\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sait.<\/p>\n

Felid\u00e9zte azt is, hogy a magyar reform\u00e1ci\u00f3 a Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott kereszt\u00e9ny magyar \u00e1llam hanyatl\u00e1s\u00e1nak kor\u00e1ban bontakozott ki, olyan id\u0151szakban, amikor a magyars\u00e1g oltalmat m\u00e1r nem a haldokl\u00f3 egys\u00e9ges magyar \u00e1llamban, hanem csak az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u0151 egys\u00e9ges magyar nyelvben tal\u00e1lhatott oltalmat. A XVI. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak mintegy 90 sz\u00e1zal\u00e9ka valamelyik protest\u00e1ns felekezet tagja lett – mutatott r\u00e1.<\/p>\n

\"\"<\/div>\n
Katharina von Bora
\n– Luther M\u00e1rton feles\u00e9ge
\n(id. Lucas Cranach festm\u00e9nye)<\/em><\/div>\n

\nK\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3 szerint az orsz\u00e1g tragikus sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9nek terhe, valamint az idegen uralom nyom\u00e1sa alatt a magyars\u00e1g a reform\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1ban jutott el az egy\u00e9ni hitk\u00e9rd\u00e9sekt\u0151l a nemzeti b\u0171nb\u00e1nat gondolat\u00e1ig, ennek az erk\u00f6lcsi meg\u00fajhod\u00e1snak a betet\u0151z\u00e9se a reform\u00e1tus K\u00f6lcsey b\u0171nvall\u00f3 nemzeti im\u00e1ds\u00e1ga, a Himnusz is.<\/p>\n

A h\u00e1zeln\u00f6k arra is r\u00e1mutatott, hogy a magyar reform\u00e1ci\u00f3 id\u0151szak\u00e1ban a kor legfelel\u0151sebben gondolkod\u00f3 arisztokrat\u00e1i \u00e9s fejedelmei meg\u00e9rtett\u00e9k, hogy a hatalom nem csup\u00e1n jogokat ad nekik, hanem felel\u0151ss\u00e9get is ruh\u00e1z r\u00e1juk. \u00cdgy j\u00f6hettek l\u00e9tre a magyar szellem v\u00e9gv\u00e1rai, a koll\u00e9giumok Debrecenben, S\u00e1rospatakon, P\u00e1p\u00e1n, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron vagy Nagyenyeden.<\/p>\n

\"\"<\/div>\n
Luther-r\u00f3zsa – az evang\u00e9likusok szimb\u00f3luma<\/em><\/div>\n

\nA reform\u00e1ci\u00f3 teremtette erk\u00f6lcsi \u00e9s szellemi meg\u00fajul\u00e1s jegy\u00e9ben sz\u00e1mos tehets\u00e9ges magyar fiatal jutott ki nyugat-eur\u00f3pai egyetemekre, hogy azt\u00e1n hazaj\u0151ve szellemi t\u00e1mogat\u00f3i legyenek az ellens\u00e9ges nagyhatalmak szor\u00edt\u00e1s\u00e1ban is \u00e9lni \u00e9s meg\u00fajulni akar\u00f3 nemzetnek – mondta K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n

A REFORM\u00c1CI\u00d3 500. \u00c9VE\u00a0<\/span><\/strong>Magyarorsz\u00e1gon<\/span><\/strong><\/a>.<\/span>
\nKapcsol\u00f3d\u00f3 erd\u00e9lyi \u00e9s sz\u00e9kelyf\u00f6ldi\u00a0programok<\/span><\/strong><\/a>.<\/p>\n

Forr\u00e1s: MTI<\/p>\n

\u00c9l\u0151 Sz\u00e9kelyf\u00f6ld MUnkacsoport<\/em>\n <\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A reform\u00e1ci\u00f3 erk\u00f6lcsi forradalma rem\u00e9nyt, ugyanakkor p\u00e9ld\u00e1t \u00e9s m\u00e9rc\u00e9t is jelent mindannyiunknak – jelentette ki K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3, az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s eln\u00f6ke a reform\u00e1ci\u00f3 500. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l meghirdetett eml\u00e9k\u00e9v k\u00f6zponti megnyit\u00f3j\u00e1n Budapesten, a M\u0171v\u00e9szetek Palot\u00e1j\u00e1ban p\u00e9nteken. Egy alapvet\u0151en erk\u00f6lcsi v\u00e1ls\u00e1gban gy\u00f6kerez\u0151, sokf\u00e9le – identit\u00e1sbeli, kultur\u00e1lis, demogr\u00e1fiai, gazdas\u00e1gi, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai – kih\u00edv\u00e1sokkal szembes\u00edtett Eur\u00f3p\u00e1ban a reform\u00e1ci\u00f3 erk\u00f6lcsi […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":28094,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-28093","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28093","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28093"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28093\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/28094"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28093"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28093"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28093"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}