{"id":28075,"date":"2021-12-12T23:19:01","date_gmt":"2021-12-12T23:19:01","guid":{"rendered":"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/2021\/12\/12\/a-foldalattirol-es-pestrol-london-kapcsan\/"},"modified":"2021-12-12T23:19:01","modified_gmt":"2021-12-12T23:19:01","slug":"a-foldalattirol-es-pestrol-london-kapcsan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/2021\/12\/12\/a-foldalattirol-es-pestrol-london-kapcsan\/","title":{"rendered":"A f\u00f6ldalattir\u00f3l \u00e9s Pestr\u0151l – London kapcs\u00e1n"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

\n
\"A<\/div>\n
Londonban tegnap \u00fcnnepelt\u00e9k a vil\u00e1g els\u0151 f\u00f6ldalattij\u00e1nak a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t: a Metropolitan Railway 1863. janu\u00e1r 10-\u00e9n\u00a0ny\u00edlt meg az utaz\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt.\u00a0Kicsit h\u00fazom a sz\u00e1mat, de m\u00e9gis el kell ismernem, hogy ez a vil\u00e1g legid\u0151sebb metr\u00f3ja, r\u00e1ad\u00e1sul a legnagyobb is a\u00a0vonalak \u00f6sszhossz\u00e1t tekintve. Annyi azonban biztos, hogy budapesti f\u00f6ldalatti volt Eur\u00f3pa els\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00f6 f\u00f6ldalattija.\u00a0<\/p>\n

Amit m\u00e9g tudnunk kell r\u00f3la: annak ellen\u00e9re, hogy angol nev\u00e9nek jelent\u00e9se \u201elondoni f\u00f6ldalatti\u201d, a h\u00e1l\u00f3zat 55%-a a\u00a0f\u00f6ldfelsz\u00edn felett halad \u2013 \u00e9s a helyiek the Tube („cs\u0151”) n\u00e9ven emlegetik, ugyanis az alagutak henger form\u00e1j\u00faak.\u00a0De ki az \u00f6rd\u00f6g\u00f6t \u00e9rdekel a londoniak f\u00f6ldalattija, mikor van nek\u00fcnk saj\u00e1tunk is?!\u00a0<\/p>\n

R\u00e1ad\u00e1sul azt is mondhatjuk r\u00f3la, hogy a mienk a vil\u00e1gon a m\u00e1sodik, de\u2026\u00a0Enn\u00e9l eleg\u00e1nsabban is tudunk fogalmazni: a budapesti f\u00f6ldalatti volt a v\u00e9n kontinens (jeles\u00fcl Eur\u00f3pa) els\u0151 ilyen\u00a0j\u00e1rm\u0171ve.<\/p>\n

Ak\u00e1rmilyen k\u00e9tes \u00e9rt\u00e9k\u0171 is volt politikailag az 1867-es kiegyez\u00e9s, az bizonyos, hogy ezen magyar-osztr\u00e1k\u00a0megb\u00e9k\u00e9l\u00e9si nyilatkozattal Pest-Buda (a majdani Budapest) p\u00e9ld\u00e1tlan fejl\u0151d\u00e9snek indult.
\n\u00a0<\/div>\n

\"\"<\/div>\n
Egy eredeti metr\u00f3kocsi belseje<\/em><\/div>\n
\nSzempontunkb\u00f3l, azaz a f\u00f6ldalatti szempontj\u00e1b\u00f3l az els\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s az volt, hogy az 1870 nyar\u00e1n megalakult\u00a0K\u00f6zmunkatan\u00e1cs eld\u00f6nt\u00f6tte a sug\u00e1r\u00fat (a Sug\u00e1r \u00fat) l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben meg is hat\u00e1rozt\u00e1k a pontos\u00a0vonalvezet\u00e9s\u00e9t. (Id. Andr\u00e1ssy Gyula (1823-1890), a k\u00e9s\u0151bbi n\u00e9vad\u00f3 igen hat\u00e1rozottan ki\u00e1llt a Sug\u00e1r \u00fat \u00e9rdek\u00e9ben, amelyre m\u00e1r Kossuth Lajos is v\u00e1gyott 1841-ben: \u201eMi sz\u00e9p \u00e9s k\u00e9nyelmes leend a pestiekre n\u00e9zve ez \u00e1rnyas fasorok k\u00f6zt a L\u00e1nch\u00eddt\u00f3l kezdve eg\u00e9sz a V\u00e1roserd\u0151ig mintegy parkban s\u00e9t\u00e1lni s kocsizni, kiker\u00fclve a sz\u0171k ronda Kir\u00e1ly utc\u00e1t s annak unalmas v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli h\u00e1zsor\u00e1t.\u201d A Sug\u00e1r \u00fat t\u00f6bb nevet viselt az ut\u00f3bbi m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban, b\u00e1r azt m\u00e1r 1886-ban a l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban oroszl\u00e1nr\u00e9szt v\u00e1llal\u00f3 politikusr\u00f3l nevezt\u00e9k el. Senki nem tagadhatja, hogy az Andr\u00e1ssy \u00fat ma is a magyar f\u0151v\u00e1ros egyik f\u0151tengelye. Minden tiszteletet \u00e9s becs\u00fcl\u00e9st meg\u00e9rdemel ez a nagyszer\u0171 \u00e1llamf\u00e9rfi! A Szerk.<\/em>)<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
\nB\u00e1r Budapest vil\u00e1gv\u00e1rosi amb\u00edci\u00f3i vitathatatlanok voltak, a K\u00f6zmunkatan\u00e1cs kezdett\u0151l fogva m\u00e9gis ellenezte a\u00a0felsz\u00edni k\u00f6t\u00f6ttp\u00e1ly\u00e1s t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t ezen a par\u00e1d\u00e9s sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 \u00faton.\u00a0Bal\u00e1zs M\u00f3r javaslata nyom\u00e1n egyre ink\u00e1bb egy f\u00f6ldalatti vas\u00fat l\u00e9tes\u00edt\u00e9snek gondolata foglalkoztatta a\u00a0K\u00f6zmunkatan\u00e1csot.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A f\u00f6ldalatti vas\u00fatra kidolgozott koncepci\u00f3ra a Siemens \u00e9s Halske c\u00e9g 1894-ben k\u00e9sz\u00edtett tervet, melyet a\u00a0K\u00f6zmunkatan\u00e1cs elfogadott azzal a rendk\u00edv\u00fcli felt\u00e9tellel, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9s csakis akkor kezdhet\u0151 meg, ha 1896-ra, a\u00a0millenniumi \u00fcnneps\u00e9gekre elk\u00e9sz\u00fcl.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
A 20-as sz\u00e1m\u00fa „kir\u00e1lyi” kocsi<\/em><\/div>\n
\nA Ter\u00e9zv\u00e1ros f\u0151 \u00fatvonal\u00e1t, a Sug\u00e1rutat 1884-re faburkolattal l\u00e1tt\u00e1k el \u2013 m\u00e1r tudniillik az arra j\u00e1r\u00f3 l\u00f3pat\u00e1k\u00a0k\u00edm\u00e9l\u00e9se v\u00e9gett.\u00a0A V\u00e1rosliget fel\u00e9 rendszeres omnibusz j\u00e1rt, de ez az akkori \u00fct\u0151\u00e9ren, a Kir\u00e1ly utc\u00e1n k\u00f6zleked\u0151 villamossal egy\u00fctt is\u00a0kev\u00e9snek bizonyult.\u00a0A j\u00e1ratok t\u00falzs\u00fafoltak voltak: ily m\u00f3don a f\u00f6ldalatti meg\u00e9p\u00edt\u00e9se minden szempontb\u00f3l \u00e9get\u0151en fontoss\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n

Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s sor\u00e1n, a 6 m\u00e9ter sz\u00e9les 3225,56 m\u00e9ter hossz\u00fa alagutat k\u00e9t ir\u00e1nyb\u00f3l kezdt\u00e9k el \u00e1sni. Az alag\u00fat\u00a0belmagass\u00e1ga 2,65 m\u00e9ter lett.\u00a0Az \u00e1llom\u00e1sokat burkol\u00f3 barna \u00e9s feh\u00e9r csemp\u00e9ket a Zsolnay gy\u00e1r k\u00e9sz\u00edtette, a lej\u00e1r\u00f3k f\u00f6l\u00e9 d\u00edszes csarnokokat\u00a0emeltek.<\/p>\n

A fennmaradt l\u00e1tv\u00e1nytervek szerint a v\u00e1rosligeti f\u00fcrd\u0151t\u0151l a Vigad\u00f3ig egyajt\u00f3s, de h\u00e1romosztat\u00fa szerelv\u00e9nyek\u00a0k\u00f6zlekedtek volna; a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 utast\u00e9r bal oldal\u00e1n k\u00fcl\u00f6n f\u00fclk\u00e9t sz\u00e1ntak a doh\u00e1nyos uraknak, jobb oldal\u00e1n pedig a\u00a0h\u00f6lgyeknek.\u00a0Az ajt\u00f3k \u00f6nm\u0171k\u00f6d\u0151en, a vezet\u0151 \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtva ny\u00edltak-z\u00e1rtak volna, \u00e9s automat\u00e1kb\u00f3l \u00e1rus\u00edtott\u00e1k volna a jegyeket.<\/p>\n

1896. \u00e1prilis 11-\u00e9n a m\u0171szaki \u00e1tv\u00e9tel nem siker\u00fclt, de nem eg\u00e9sz egy h\u00f3nap ut\u00e1n, m\u00e1jus 2-\u00e1n, szombaton d\u00e9lut\u00e1n\u00a0m\u00e9gis elindult Eur\u00f3pa \u2013 rekordid\u0151 alatt \u00e9p\u00fclt \u2013 els\u0151 motorkocsis \u00fczem\u0171 f\u00f6ldalatti vas\u00fatja (a londoni eredetileg\u00a0g\u0151zhajt\u00e1s\u00fa volt).<\/p>\n

A vonal megnyit\u00e1sakor a m\u0171szaki sz\u00ednvonalat tekintve az eg\u00e9sz vas\u00fat, benne a j\u00e1rm\u0171park messze megel\u0151zte kor\u00e1t.\u00a0<\/p><\/div>\n

Reggel 6 \u00e9s este 23 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt 4 percenk\u00e9nt k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st a szerelv\u00e9nyek.
\n\u00a0<\/div>\n
\"\"<\/div>\n
A metr\u00f3 eredeti v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa a Sz\u00e9chenyi f\u00fcrd\u0151n\u00e9l
\nvolt – erre eml\u00e9keztet a V\u00e1rosligetben tal\u00e1lhat\u00f3
\nkis betonh\u00edd<\/em><\/div>\n
\nFerencz J\u00f3zsef 1896. m\u00e1jus 8-\u00e1n utazott a f\u00f6ldalatti vas\u00faton, melynek eml\u00e9k\u00e9re az \u00fczemeltet\u0151 c\u00e9g felvehette a\u00a0Ferencz J\u00f3zsef F\u00f6ldalatti Villamos Vas\u00fat Rt. nevet.
\n\u00a0<\/div>\n

A vonalat az akkori k\u00f6zleked\u00e9si szab\u00e1lyok szerinti \u201ebalra tarts\u201d elrendez\u00e9ssel \u00e9p\u00edtett\u00e9k ki, ez m\u00e9g az \u00e9n\u00a0ifj\u00fakoromban is \u00edgy volt: 1973-ban, az akkori fel\u00faj\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en alakult ki a f\u00f6ld alatt is a „jobbra tarts”.\u00a0<\/p>\n

A londoni f\u00f6ldalatti sz\u00fclinapj\u00e1n – b\u00e1tran \u00fcnnepelj\u00fck a mi f\u00f6ldalattinkat!\u00a0<\/p>\n

\"\"<\/div>\n
\n
A D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy \u00fati (H\u0151s\u00f6k tere) lej\u00e1rati pavilon 1897-ben<\/em>
\n\u00a0<\/div>\n
A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e1ltal t\u00fals\u00e1gosan sosem kedvelt Schickedanz Albert (1846-1915) \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e1ltal tervezett pavilonoknak szomor\u00fa sors jutott. A Gizella t\u00e9rieket a V\u00f6r\u00f6smarty-eml\u00e9km\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re hivatkozva 1911-ben bontott\u00e1k le, az Oktogonon \u00e1ll\u00f3, v\u00e1rosk\u00e9pi \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9si szempontb\u00f3l is probl\u00e9m\u00e1snak \u00edt\u00e9lt pavilonokat pedig 1912-ben t\u00e1vol\u00edtott\u00e1k el. A bont\u00e1st t\u00e1rgyal\u00f3 f\u0151v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen a lej\u00e1ratokat \u201emajolika kriptak\u00e9nt\u201d emlegett\u00e9k. 1924-ben Br\u00fcggemann pavilonjainak is hasonl\u00f3 sors jutott. Mind Schickedanz, mind Br\u00fcggemann tervei az \u00edzl\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1snak estek \u00e1ldozatul: a magyaros szecesszi\u00f3 elterjed\u00e9s\u00e9vel, 1911-ben a \u201erenesz\u00e1nsz\u201d k\u00e1poln\u00e1k l\u00e1tv\u00e1nya idegenn\u00e9 v\u00e1lt. 1924-ben a funkcionalista \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9t megel\u0151z\u0151 neobarokk felfog\u00e1s szerint Br\u00fcggemann \u00e9p\u00fcletei m\u00e1r b\u00e1nt\u00f3nak t\u0171ntek, \u00edgy a bej\u00e1ratokat egyszer\u0171 f\u00e9m balusztr\u00e1dok v\u00e1ltott\u00e1k fel. Csak az Oper\u00e1n\u00e1l l\u00e9v\u0151, a lej\u00e1rati l\u00e9pcs\u0151t keretez\u0151, egyszer\u0171 balusztr\u00e1dokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 lej\u00e1ratok maradtak meg, melyeket m\u00e1r eredetileg is ilyen visszafogott form\u00e1ban tervezett az \u00e9p\u00edt\u00e9sz.
\nA budapesti f\u00f6ldalattival az 1900. j\u00falius 19-\u00e9n megnyitott a p\u00e1rizsi egyes vonal mutatja a legt\u00f6bb hasonl\u00f3s\u00e1got. A budapestivel megegyez\u0151 technol\u00f3gi\u00e1val \u00e9p\u00edtett, k\u00f6zvetlen\u00fcl a f\u00f6ldfelsz\u00edn alatt fut\u00f3 vonalat egy nagy esem\u00e9ny, a vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s az ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 olimpiai j\u00e1t\u00e9kok alkalm\u00e1b\u00f3l tervezt\u00e9k. A p\u00e1rizsi vonal a v\u00e1ros k\u00e9t nagy k\u00f6zparkj\u00e1t, a Bois de Boulogne-t \u00e9s a Bois de Vincennes-t k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a k\u00f6zponttal. A vonal val\u00f3j\u00e1ban egy m\u00e9g 1898-ban hat elemb\u0151l eltervezett h\u00e1l\u00f3zat els\u0151 eleme volt, amely id\u0151vel fokozatosan ki is \u00e9p\u00fclt. (orokosegfigyelo.blog.hu)
\n<\/strong><\/div>\n

A fot\u00f3k a szerz\u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l val\u00f3k.
\nA c\u00edmk\u00e9pen a V\u00f6r\u00f6smarty utcai meg\u00e1ll\u00f3 korabeli metszetrajza l\u00e1that\u00f3.<\/em><\/p>\n

\"\"
\nM\u00e9sz\u00e1ros S\u00e1ndor Suny\u00f3
\n\u00edr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, szerkeszt\u0151,
\na budapesti \u00daj Sz\u00ednh\u00e1z
\nsajt\u00f3f\u0151n\u00f6ke<\/em><\/div>\n

\u00a0<\/p>\n<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Londonban tegnap \u00fcnnepelt\u00e9k a vil\u00e1g els\u0151 f\u00f6ldalattij\u00e1nak a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t: a Metropolitan Railway 1863. janu\u00e1r 10-\u00e9n\u00a0ny\u00edlt meg az utaz\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt.\u00a0Kicsit h\u00fazom a sz\u00e1mat, de m\u00e9gis el kell ismernem, hogy ez a vil\u00e1g legid\u0151sebb metr\u00f3ja, r\u00e1ad\u00e1sul a legnagyobb is a\u00a0vonalak \u00f6sszhossz\u00e1t tekintve. Annyi azonban biztos, hogy budapesti f\u00f6ldalatti volt Eur\u00f3pa els\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00f6 f\u00f6ldalattija.\u00a0 Amit m\u00e9g tudnunk kell […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":28076,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-28075","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28075","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28075"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28075\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/28076"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28075"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28075"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28075"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}