![\"AM\u00cdG](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/975_zoldag1.jpg\")
<\/div>\nAntoine de Saint-Exup\u00e9ry, a finom hangv\u00e9tel\u0171 \u201eA kis herceg\u201d szerz\u0151je els\u0151sorban hivat\u00e1sos pil\u00f3ta volt. Sokszor rep\u00fclt a francia gyarmatok f\u00f6l\u00f6tt, az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt, gyakran kellett a Szahara f\u00f6l\u00f6tt is \u00e1trep\u00fclnie. T\u00f6bbsz\u00f6r hajtott v\u00e9gre k\u00e9nyszerlesz\u00e1ll\u00e1st a sivatagban. <\/p>\n
Egyszer, egy ilyen k\u00e9nyszerhelyzetben bennsz\u00fcl\u00f6tt beduinok mentett\u00e9k meg az \u00e9let\u00e9t. H\u00e1l\u00e1b\u00f3l megh\u00edvta a h\u00e1rom f\u00e9rfit sz\u00fcl\u0151haz\u00e1j\u00e1ba, Franciaorsz\u00e1gba. Ezek az egyszer\u0171 emberek egyik \u00e1mulatb\u00f3l a m\u00e1sikba estek a hatalmas kultur\u00e1lis sokkt\u00f3l. Nem l\u00e1ttak \u0151k addig ilyen \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kincseket, metr\u00f3t, s\u00e9t\u00e1nyokat, de mindek\u00f6zben meg\u0151rizt\u00e9k nyugalmukat. <\/p>\n
Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3juk az utols\u00f3 nap egy hegyi t\u00far\u00e1val is meglepte: elvitte \u0151ket az Alpokba. Ott egy v\u00edzes\u00e9sre bukkantak , \u00e9s ez a tapasztalat l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9nynek bizonyult. Ennyi vizet \u00e9let\u00fckben nem l\u00e1ttak. Az a v\u00edzmennyis\u00e9g, ami ott egy perc alatt al\u00e1zuhogott, el\u00e9g lett volna arra, hogy eg\u00e9sz t\u00f6rzs\u00fcket egy \u00e9vig tiszta iv\u00f3v\u00edzzel l\u00e1ssa el. A beduinok \u00fagy oda voltak a csod\u00e1lkoz\u00e1st\u00f3l, hogy egyszer\u0171en nem voltak hajland\u00f3k tov\u00e1bbmenni. Azt mondt\u00e1k: – Ha \u0151k otthon egy csod\u00e1t \u00e1t\u00e9lnek, nem mennek tov\u00e1bb addig, am\u00edg az tart. Semmi p\u00e9nz\u00e9rt nem akartak tov\u00e1bbmenni, m\u00edg a v\u00edzes\u00e9s tart… Saint Exup\u00e9ry k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s\u00e9ben m\u00e1r azt mondta: \u201eDe h\u00e1t ez m\u00e1r ezer \u00e9ve \u00edgy \u00f6mlik!\u201d\u00a0<\/p>\n
Mi m\u00e1r nemcsak, hogy nem hisz\u00fcnk a csod\u00e1kban, de csod\u00e1lkozni sem tudunk. M\u00e1r szinte semmi sem hat a meglepet\u00e9s erej\u00e9vel. A j\u00f3, a sz\u00e9p mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, tem\u00e9szetes. Annak \u00fagy kell lennie. M\u00e1r nem mozd\u00edt ki a k\u00e9nyelmi z\u00f3n\u00e1nkb\u00f3l. Ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00fcnk sem reag\u00e1l. S\u0151t unalmass\u00e1 is v\u00e1lik. Nincs h\u00edr\u00e9rt\u00e9ke. Ami nem botr\u00e1ny, nem v\u00e9res, nem pik\u00e1ns, nem hazugs\u00e1g, nem \u00e1lc\u00e1z\u00e1s, nem k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171, nem gyan\u00fas, nem giccses, m\u00e1r nem is k\u00fcl\u00f6nleges. Persze az sem tart sok\u00e1ig.<\/p>\n
A \u201ecsod\u00e1k\u201d manaps\u00e1g m\u00e1r nem h\u00e1rom napig tartanak, hanem h\u00e1rom pillanatig. Azt\u00e1n g\u00f6rgetj\u00fck tov\u00e1bb a f\u00e9szbukot, az egeret. Az elhatalmasodott \u00f6nim\u00e1datban, a mindent kiokoskod\u00f3 \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 racionalizmusban m\u00e1r abban sem vagyunk biztosak, amit magunk csin\u00e1ltunk, s amit b\u00e1lv\u00e1nyozunk. Felkorb\u00e1csoltuk magunkban a telhetetlen k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got, a folytonos el\u00e9gedetlens\u00e9get, habzsoljuk a trendi m\u00e1rk\u00e1k friss\u00edtett, leg\u00fajabb v\u00e1ltozat\u00e1t, \u00e9s emiatt \u00e1lland\u00f3 komors\u00e1g, depresszi\u00f3 meg b\u00favalb\u00e9lelts\u00e9g k\u00ednoz. Holott tudhatn\u00e1nk: a s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s \u00e9s a f\u00fcgg\u00e9s ugyanannak a kuty\u00e1nak k\u00f6lykei. Sokkal kevesebb energi\u00e1nkat sz\u00edvn\u00e1 el, \u00e9s sokkal jobb ter\u00e1pia lenne a sz\u00fcntelen h\u00e1la, a benn\u00fcnk lev\u0151 j\u00f3 kimozd\u00edt\u00e1sa, amikor minden\u00e9rt, naponta, k\u00f6sz\u00f6netet tudn\u00e1nk mondani.<\/p>\n
J\u00f3l belegondolva: ma is Isten csod\u00e1ib\u00f3l \u00e9l\u00fcnk. Az a t\u00fal\u00e1rad\u00f3, b\u0151s\u00e9ges szeretet, amellyel Isten \u201ek\u00f6r\u00fclvesz\u201d a term\u00e9szetben, emberi kapcsolatainkban, vagy ak\u00e1r karizm\u00e1nkb\u00f3l, lelem\u00e9nyess\u00e9g\u00fcnkb\u0151l fakad\u00f3 kreat\u00edv megval\u00f3s\u00edt\u00e1sainkban, a szeretet \u00e9s figyelmess\u00e9g, az emberi j\u00f3s\u00e1g meglepet\u00e9seiben, mind-mind csod\u00e1latra m\u00e9lt\u00f3. Ha nem korcsosult volna el ezen \u00e9rz\u00e9k\u00fcnk, ha tudn\u00e1nk csod\u00e1lkozni, r\u00e1csod\u00e1lkozni, \u00e1mulatba esni, t\u00e1gra ny\u00edlt szemekkel b\u00e1mulni \u00e9s \u00f6r\u00f6mk\u00f6nnyeket ejteni, ezek a felismer\u00e9sek t\u00f6bb j\u00f3t, hitet, al\u00e1zatot \u00e9s szerethet\u0151s\u00e9get hozn\u00e1nak ki bel\u0151l\u00fcnk. Val\u00f3j\u00e1ban ezzel alak\u00edthatn\u00e1nk hat\u00e9konyabban k\u00f6rnyezet\u00fcnket, \u00e9s akkor nem kellene a jog, a piac, vagy a politika b\u0171v\u00e9szmutatv\u00e1nyaira v\u00e1rni.<\/p>\n
A tizenhetedik sz\u00e1zad legnagyobb fest\u0151je, a holland moln\u00e1r fia, Rembrandt h\u00e1romszor is megfestette J\u00e9zus bemutat\u00e1s\u00e1t a templomban. Legismertebb az 1631-es Simeon a templomban c\u00edm\u0171 olajfestm\u00e9ny, amelyen a fest\u0151 a f\u00e9nycs\u00f3v\u00e1t teljesen a \u201enyugd\u00edjas\u201d f\u0151pap arc\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1lja, ahogy mag\u00e1hoz szor\u00edtja a gyermeket, aki Isten fia. A sz\u00fcl\u0151k, s\u0151t a t\u00f6bbi jelenl\u00e9v\u0151, a szolg\u00e1latos pap is szinte k\u00f6z\u00f6nnyel, \u00e9rtetlen\u00fcl, a Biblia szavait \u00e9rtelmezni nem tud\u00f3 tan\u00e1cstalans\u00e1ggal b\u00e1mulj\u00e1k az agg Simeont, aki \u00f6r\u00f6m\u00e9nekbe kezd, hiszen ebben a pillanatban beteljesedtek az \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi j\u00f6vend\u0151l\u00e9sek. \u0150 m\u00e1r meghalhat, mert l\u00e1tt\u00e1k szemei az \u00dcdv\u00f6z\u00edt\u0151t. Eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben erre a pillanatra v\u00e1rt… \u0150 m\u00e1r a term\u00e9szet Ur\u00e1t vehette karjaiba. Mag\u00e1hoz \u00f6lelhette v\u00e1gyai beteljesed\u00e9s\u00e9t: a mindens\u00e9get egy csecsem\u0151 k\u00e9p\u00e9ben. Ez a val\u00f3di tal\u00e1lkoz\u00e1s. Nem hi\u00e1ba gondolkodik az id\u0151s ember vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 t\u00e1vlatokban… Az \u00f6reg f\u0151pap m\u00e1r l\u00e1tja a t\u00f6rt\u00e9nelmi, s\u0151t az \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9neti \u201ek\u00f6vetkezm\u00e9nyeket\u201d. Gyermekk\u00e9nt tud csod\u00e1lkozni. \u00c9rz\u00e9keli a Gyermekben a k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9get. A szolg\u00e1latos pap tal\u00e1n m\u00e1r tizedik, huszadik gyermeket mutatta be aznap Istennek, az \u00e1ldozati adom\u00e1nyokkal egy\u00fctt. Neki ez a kisbaba egy volt a sok k\u00f6z\u00fcl. Neki m\u00e1r unalmasak, g\u00e9piesek ezek a mozdulatok, nincs benn\u00fck semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s. De Simeon, ahogy mag\u00e1hoz szor\u00edtotta, meg\u00e9rezte az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n
Ahogyan a v\u00edzes\u00e9s\u00a0 annak a teljess\u00e9gnek a kiv\u00e1l\u00f3 k\u00e9pe, amit Istent\u0151l aj\u00e1nd\u00e9kba kaptunk, \u00fagy ez a k\u00e9p m\u00e9g ink\u00e1bb kit\u00e1g\u00edtja a mindens\u00e9get. Az id\u0151s\u00f6d\u0151 Rembrandt \u00fajra visszat\u00e9rt ehhez a jelenethez, \u00e9s \u00f6regkor\u00e1ban \u00fajra megfestette ezt a tiszta \u00f6r\u00f6met \u00e9s m\u00e9ly b\u00e9k\u00e9t, amellyel a maga \u00e9let\u00e9t is Isten kez\u00e9be tette.<\/p>\n
Milyen m\u00e1s ez a fajta, megb\u00e9k\u00e9l\u00e9ssel, elenged\u0151 \u00f6r\u00f6mmel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9s az \u00e9letre, a folyamatokra, amik benn\u00fcnk \u00e9s k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk zajlanak. Hiszen, am\u00edg \u00e9l\u00fcnk, a csoda tart.\u00a0 S\u0151t m\u00e9g ut\u00e1na is… Antoine de Saint-Exup\u00e9ry, a finom hangv\u00e9tel\u0171 \u201eA kis herceg\u201d szerz\u0151je els\u0151sorban hivat\u00e1sos pil\u00f3ta volt. Sokszor rep\u00fclt a francia gyarmatok f\u00f6l\u00f6tt, az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt, gyakran kellett a Szahara f\u00f6l\u00f6tt is \u00e1trep\u00fclnie. T\u00f6bbsz\u00f6r hajtott v\u00e9gre k\u00e9nyszerlesz\u00e1ll\u00e1st a sivatagban. Egyszer, egy ilyen k\u00e9nyszerhelyzetben bennsz\u00fcl\u00f6tt beduinok mentett\u00e9k meg az \u00e9let\u00e9t. H\u00e1l\u00e1b\u00f3l megh\u00edvta a h\u00e1rom f\u00e9rfit […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":27602,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-27601","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/27601","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=27601"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/27601\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media\/27602"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=27601"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=27601"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=27601"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n
\nSebesty\u00e9n P\u00e9ter<\/em><\/strong><\/div>\n