![\"LUTHER](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/1084_luther_rubicon.jpg\")
<\/div>\n1517. okt\u00f3ber 31-\u00e9n tette k\u00f6zz\u00e9 Luther M\u00e1rton wittenbergi \u00e1goston rendi szerzetes h\u00edres 95 t\u00e9tel\u00e9t, melyeket a b\u0171nbocs\u00e1nat \u00e9s a b\u00facs\u00fac\u00e9dula-\u00e1rus\u00edt\u00e1s gyakorlat\u00e1nak kapcs\u00e1n fogalmazott meg. <\/p>\n
A vitaind\u00edt\u00f3 \u00edr\u00e1snak sz\u00e1nt dokumentum, melyet Luther \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a wittenbergi v\u00e1rtemplom kapuj\u00e1ra is felszegezett, ut\u00f3bb korszakhat\u00e1rnak bizonyult a kereszt\u00e9nys\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, mivel a szerzetes \u00e9s a katolikus kl\u00e9rus k\u00f6z\u00f6tt ki\u00e9lez\u0151d\u0151 konfliktus hamarosan egyh\u00e1zszakad\u00e1shoz vezetett.<\/p>\n
\u00a0<\/div>\n
A wittenbergi 95 pont kif\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb el\u0151zm\u00e9nye az 1516-ban kezd\u0151d\u0151 b\u00facs\u00fac\u00e9dula-\u00e1rus\u00edt\u00e1s volt, melyet a Luther \u00e1ltal k\u00e9s\u0151bb b\u00edr\u00e1lt Johannes Tetzel dominik\u00e1nus szerzetes \u00e9s t\u00e1rsai a Szent P\u00e9ter-sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se, valamint nem hivatalosan Albert mainzi \u00e9rsek ad\u00f3ss\u00e1gainak lefarag\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben ind\u00edtottak.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A b\u00facs\u00fac\u00e9dul\u00e1k osztogat\u00e1sa a 16. sz\u00e1zad elej\u00e9re m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fak \u00e9s f\u00e9ny\u0171z\u0151 \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek nyom\u00e1n t\u00falk\u00f6ltekez\u0151 p\u00e1p\u00e1k bevett p\u00e9nzszerz\u00e9si m\u00f3dszer\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, annak teh\u00e1t j\u00f3l kialakult gyakorlata volt: a h\u00edvek megfelel\u0151 adom\u00e1ny\u00e9rt cser\u00e9ben igazol\u00e1st kaptak arr\u00f3l, hogy b\u0171neik bocs\u00e1natot nyertek. \u201eAmint a p\u00e9nz a l\u00e1dik\u00e1ba hullik, a tiszt\u00edt\u00f3t\u0171zb\u0151l a l\u00e9lek kiugrik\u201d \u2013 mondta \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Tetzel, a neki tulajdon\u00edtott kijelent\u00e9s pedig kiv\u00e1l\u00f3an r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy ez a szok\u00e1s etikai szempontb\u00f3l bizony ugyancsak agg\u00e1lyos volt.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A b\u00facs\u00fac\u00e9dula-\u00e1rus\u00edt\u00e1s gyakorlata a wittenbergi egyetem elismert teol\u00f3gus\u00e1t, Luther M\u00e1rtont is felh\u00e1bor\u00edtotta, aki ugyan B\u00f6lcs Frigyes sz\u00e1sz v\u00e1laszt\u00f3 (ur. 1486-1525) alattval\u00f3jak\u00e9nt nem tal\u00e1lkozott Tetzel\u00e9kkel (a fejedelem nem engedte be \u0151ket orsz\u00e1g\u00e1ba), h\u00edvei k\u00f6z\u00fcl viszont 1516\u201317 sor\u00e1n sokan \u00fatra keltek a b\u0171nbocs\u00e1nat elnyer\u00e9s\u00e9re, \u00e9s ut\u00f3bb besz\u00e1moltak neki tapasztalataikr\u00f3l.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A ferences rendi szerzetes a hallottak nyom\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, panaszlevelet \u00edr Albert \u00e9rseknek, melyet 1517. okt\u00f3ber 31-\u00e9n k\u00fcld\u00f6tt el Mainzba. Az \u00fczenettel egy\u00fctt Luther egy 95 t\u00e9zisb\u0151l \u00e1ll\u00f3 vitairatot is eljuttatott felettes\u00e9hez, melyet Philip Melanchton szerint azon az est\u00e9n n\u00e9met nyelven a wittenbergi v\u00e1rtemplom kapuj\u00e1ra is kif\u00fcggesztett.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
A lutheri 95 pont kapcs\u00e1n fontos el\u0151re lesz\u00f6gezni, hogy a sz\u00f3ban forg\u00f3 t\u00e9telek nem kinyilatkoztat\u00e1sul \u00edr\u00f3dtak. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, vit\u00e1ra buzd\u00edtott\u00e1k azokat az olvas\u00f3kat, akik megfelel\u0151 teol\u00f3giai k\u00e9pzetts\u00e9ggel rendelkeztek. A c\u00e9l mind\u00f6ssze egy disputa \u00f6sszeh\u00edv\u00e1sa volt, a dokumentum pedig a kezdem\u00e9nyez\u0151 szerzetes \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t t\u00fckr\u00f6zte.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Luther teh\u00e1t az \u00e1ltala szerkesztett 95 t\u00e9tellel nem egy \u00faj felekezetet akart alap\u00edtani (b\u00e1r k\u00e9s\u0151bb k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ez t\u00f6rt\u00e9nt), hanem \u201emind\u00f6ssze\u201d a katolicizmust igyekezett megreform\u00e1lni oly m\u00f3don, hogy a b\u00facs\u00fac\u00e9dula-\u00e1rus\u00edt\u00e1s k\u00e1rosnak \u00edt\u00e9lt gyakorlat\u00e1t kiiktatja. Ezzel egy\u00fctt a k\u00e9s\u0151bb kibontakoz\u00f3 lutheri reform\u00e1ci\u00f3 alapt\u00e9zisei sem forradalmi \u00faj\u00edt\u00e1sokk\u00e9nt, csup\u00e1n a p\u00e9nz\u00e9rt adott b\u0171nbocs\u00e1nat elleni \u00e9rvel\u00e9s r\u00e9szek\u00e9nt jelentek meg.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Luther a 95 t\u00e9tel megalkot\u00e1sakor kiv\u00e9teles tud\u00e1s\u00fa teol\u00f3gusnak, \u00e1m igencsak naiv politikusnak bizonyult, ugyanis Tetzel tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a domonkos szerzetes, vagy esetlegesen alacsonyabb rang\u00fa klerikusok kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9nek hitte, \u00e9s Albert mainzi \u00e9rseknek k\u00fcld\u00f6tt 1517. okt\u00f3ber 31-i level\u00e9t is ebben a szellemben \u00edrta meg. A teol\u00f3gus a fedd\u0151 v\u00e1lasz, \u00e9s X. Le\u00f3 k\u00e9s\u0151bbi reakci\u00f3ja (a ki\u00e1tkoz\u00e1ssal fenyeget\u0151 Exsurge domine kezdet\u0171 bulla) nyom\u00e1n d\u00f6bbent csak r\u00e1, hogy a p\u00e1p\u00e1t senki sem t\u00e9veszti meg, a b\u00facs\u00fac\u00e9dul\u00e1k \u00e1rus\u00edt\u00e1sa az \u0151 j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val folyik.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Ez a felismer\u00e9s \u00e9s az ebb\u0151l ered\u0151 konfliktushelyzet vezetett azt\u00e1n oda, hogy a ferences szerzetes r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl szak\u00edtott a katolicizmussal, \u00e9s a N\u00e9met nemzet kereszty\u00e9n nemess\u00e9g\u00e9hez c\u00edm\u0171, 1520-as m\u0171v\u00e9ben a p\u00e1pas\u00e1got m\u00e1r az Antikrisztussal azonos\u00edtotta. Luther, akit el\u0151bb X. Le\u00f3, majd V. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r (ur. 1519-1556) is \u00e1tokkal s\u00fajtott, 1521-re l\u00e1tsz\u00f3lag rem\u00e9nytelen helyzetbe ker\u00fclt (kitasz\u00edtott\u00e1k \u0151t a t\u00e1rsadalomb\u00f3l), \u201el\u00e1zad\u00e1sa\u201d ugyanakkor m\u00e9gis visszaford\u00edthatatlanul megind\u00edtotta a reform\u00e1ci\u00f3 folyamat\u00e1t.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Ennek els\u0151sorban az volt az oka, hogy a t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fclinek nyilv\u00e1n\u00edtott egykori szerzetes hitelveivel r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl n\u00e9pes t\u00e1bort gy\u0171jt\u00f6tt maga m\u00f6g\u00e9, \u00e1m az sem volt elhanyagolhat\u00f3, hogy a f\u00fcggetlen, kv\u00e1zi \u201enemzeti\u201d egyh\u00e1z gondolat\u00e1val a p\u00e1pai \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1ri ellen\u0151rz\u00e9s al\u00f3l szabadulni v\u00e1gy\u00f3 n\u00e9met fejedelmek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t is elnyerte. A k\u00e9s\u0151bbi fejlem\u00e9nyek nyom\u00e1n teh\u00e1t a wittenbergi teol\u00f3gus 1517. okt\u00f3ber 31-i vitairata t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9gre emelkedett, hiszen megfogalmazott t\u00e9ziseivel a kereszt\u00e9ny vall\u00e1s \u00fajabb szakad\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte.<\/div>\n
\u00a0<\/div>\n
Luther tanainak t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa s\u00falyos csap\u00e1st jelentett a katolicizmus sz\u00e1m\u00e1ra, r\u00e1ad\u00e1sul a hittud\u00f3s munk\u00e1ss\u00e1ga Zwingli, K\u00e1lvin, majd Szerv\u00e9t Mih\u00e1ly szem\u00e9ly\u00e9ben hamarosan \u00fajabb hit\u00faj\u00edt\u00f3k fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t, vagyis \u00fajabb reform\u00e1lt kereszt\u00e9ny ir\u00e1nyzatok sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte. A 16. sz\u00e1zad sor\u00e1n kibontakoz\u00f3 reform\u00e1ci\u00f3 a vall\u00e1sh\u00e1bor\u00fakkal azt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized m\u00falva l\u00e1ngba bor\u00edtotta Eur\u00f3p\u00e1t, m\u00e1sfel\u0151l viszont egy \u00fajfajta etik\u00e1t is megteremtett, mely az egyszer\u0171s\u00e9g, a takar\u00e9koss\u00e1g \u00e9s a felhalmoz\u00e1s propag\u00e1l\u00e1s\u00e1val a gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok, a kapitalista fejl\u0151d\u00e9s egyik legf\u0151bb motorj\u00e1nak bizonyult.
\n
\nA Rubicon T\u00f6rt\u00e9nelmi Magazin Kalend\u00e1riuma nyom\u00e1n
\n<\/em><\/div>\n
\n
\nA Rubicon T\u00f6rt\u00e9nelmi Magazin Kalend\u00e1riuma nyom\u00e1n
\n<\/em><\/div>\n
![\"\"](\"http:\/\/archivum.eloszekelyfold.ro\/wp-content\/uploads\/2021\/12\/rubicon_fejlec.jpg\")
<\/div>\n<\/p><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"