MINDIG VAN ÚJ ESÉLY

Sebestyén Péter neve köztudottan egyházi szolgálatot fémjelez, római katolikus plébános. Hivatástudata abban a késztetésben is megnyilvánul, és ehhez talentumot is kapott a Teremtőtől, hogy szeretett népének szolgálatában közíróként is megszólaljon. Frissen megjelent kis könyvét a szélesebb közönség is megismerheti, kezdetnek szűkebb körben mutatta be Kedei Zoltán festőművész várbeli műtermében.

A Vigaszágon Jézushoz a csíkszeredai Tipographic nyomda gondozásában látott nyomdafestéket, a borítóterv és a szerkesztés Balog László munkája.Arról, hogy itt, a Vár-lakban nyújtja át a közönségnek első ízben kötetét,így vall még a találkozó megkezdése előtti kötetlen beszélgetésben Sebestyén Péter: ,,Ez egy idetartozást jelent. Itthon érzem itt magam.” Rendkívül barátságos kötet, amolyan „se nem kicsi se nem nagy, éppen hozzám való vagy” – típusú. A négyszá zoldalas zsebkönyv könnyenelfér a női táskában, férfizakó-zsebben, hátizsákban, egyszóval velünk jöhet bárhová. És tartalma miatt is megérdemli, hogy magunk kalvigyük, hogy mihelyt pár perc szabadidőnk adódik, felüssük és okuljunk belőle. Ötven írást tartalmaz, két fejezetre osztva: Esszék, tárcák, publicisztikák, valamint: Könyvek, filmek, élmények címek alatt. Bölöni Domokos író így írt a kötetről: „Beszédes című gondolatfutamok kerülnek ki a világ és a környezet dolgait, eseményeit éles szemmel figyelő s értelmező közösségi ember tolla alól: Szem-fény-vesztés, Ne félj, nemharap!, A természet visszavág?, Ne szólj, szám, Szelfibot, Mémek, zombik és trollok, Úriember nem piskóta, Az igazság nem érvényes?, Szívódj fel, s nincs harag!, Kapucni, csador, napszemüveg, Kannabis és szex –, és a sort folytathatnók, de már ennyiből is kiderül, hogy határozott, markáns vélemény nyilvánul meg a blogszerű szövegekben (amelyek egyébként a közösségi oldalakon is elérhetők); a közélet és a politika, a kultúra, sőt a divat és minden más, az embereket foglalkoztató kérdés érdekli, és nem rejti véka alá a véleményét – a rádióban és azegyházi, világi, nemzeti eseményeinken is szavát hallató – ’erős beszédű’ lelkipásztor. Mert manapság, amikor oly könnyen manipulálható a sokaság, fontos, hogy szavahihető, szilárd erkölcsi alapon álló közéleti személy(iség)ek szálljanak szembe az istentelenkedők egyre gonoszabbáválótáborával; kellenek az igaz szellemi vezetők, a szívbéliszószólók, akik leleplezik és nyilvánosan is elutasítják a világot fenyegető globális hazugság-özönt.” (Népújság, 2018. május 4.)

Sebestyén Pétert, azaz Péterpátert (ezt a nevet LászlóffyAladár adta neki) kíváncsian hallgatjuk a címadásról, a kötetről. Szép, rendhagyó: Vigaszágon Jézushoz. „Több címváltozat is létezett, melyek közül legkedvesebb számomra is ez volt. Az üdvösség esélyét jelenti, azaz vigaszágon mindenki Jézushoz juthat. Ez nem egy olcsó vigasz.” – mondja azíró. Mint meséli, a vigaszágon kifejezést a sportból kölcsönözte, a tavalyi, riói olimpia követése közben; gyakran volt olyan versenyző, aki vigaszágon mégis a küzdemeben maradhatott, ezáltal esélyt nyerve a győzelem elérésére. Milyen megnyugtató gondolat, hogy Isten, az Ő szeretett Fia által, nekünk mindannyiunknak újabb és újabb esélyt ad a hozzá való közeledésre, s bár esetenként, első körben, ,,egyeneságon” elbukunk, soha nem mond le rólunk, és vár türelmesen, hogy vigaszágon győzedelmeskedhessünk. (Ezért adtam én is a femti címet soraimnak.)

De hogyan születnek az oly aktuális, naprakész és értékes életvezetési útmutatásokat tartalmazó esszék? Sebestyén Péter készséggel, a tőle megszokott derűvel meséli:„Az utcán heverő, rádióban elhangzó híreket kibontom, és arra gondolok, mit tenne Jézus ebben az esetben. Jézus szemüvegén keresztül próbálom megérteni, tálalni, direkt módon vagy prófétai rámenőséggel, hogy érezze az olvasó: ez róla szól. Ötvenéves lettem az idén, azért lett ötven esszé a kötetben.”

A kötet hátoldalán, a szélén körkörösen is megjelennek olyan – Péterpáter szavaival élve –,,polgárpukkasztó” szavak mint: radikális, globalista, haladó, ultra, idegenfóbiás, gender, semleges, toleráns stb., jelezve hogy efogalmak megtalálhatóak a kötetben, szó van róluk, tehátbeszélünk a problémáról. Hogy még bennsőségesebb legyen az egymásra találás a bemutatott kötet és az olvasó között, a legerősebb kapocs, azaz maga az író próbál ehhez hozzá segíteni bennünket, és záróakkordként felolvassa a Fejlődés című esszét a kötetéből, melyből álljon itt pár sor ízelítőként:„Minden csoda három napig tart… A mennyiségi gyarapodás, a jólét, a nagyobb szabadság, a lazább mozgástér, a sok, könnyedén elérhető, birtokolható, esetleg a saját önző hasznunkra fordítható, de fölösleges tudáspótlék, cucc – azt hisszük: fejlődést jelent. Holott inkább csak állandó elégedetlenséget szül, türelmetlenséget, kapkodást eredményez, és a mesterségesen gerjesztett ígények kielégítésére hajt. Ezért nem vagyunk képesek lelassulni, elmélyülni, kitartani, élvezni az igaziszépet, a valódi értéket…(…) Isten kész. Ő a teljesség. Neki nem kell szüntelenül változnia vagy újabbná-lújabb igényeknek megfelelnie. Neki nincs szüksége fejlődésre…Neki nem kell lépést tartania a korral. Nála nem avulnak el az értékek, az igazságok. Ő nem kell hogy frissítsen magán, sem tanításán. Az abszolút értékek szavatossága nem jár le koronként. Jézus evangéliumát szükségtelen újrafogalmazni. Az aktualizálást elvégzi bennünk a Lélek, ha nyitottak vagyunk rá…. Sokkal inkább a Jézusban megmutatkozó isteni igényekhez lenne ildomos felfejlődnünk. Azzal a haladással ’előbbre’ jutnánk.”

Értékes könyv, melyet csak ajánlani tudok minden fiatal és kevéssbé fiatal embertársamnak; hiszem azt, hogy olvasgatva szebbé és jobbá tudjuk tenni önmagunk életét, és ez kihat környezetünkre, és ettől valóban jobb és szebb lesz kicsit a világunk.

A szerző portréját Kerekes Páter Pál készítette.

Doszlop Lídia