Május elseje és májusfa

Május elseje a természet megújulásának ősi ünnepét idézi. Nem mozgalmi kommunista ünnep.

Ezen a napon az egész magyar nyelvterületen szokás volt a zöldágazás, amely ugyanakkor az udvarlási szándék nyílt kimutatása is lehetett.

A lányos házakhoz vitt májusfát – a mi falunkban, Farkaslakán is – általában május elsejére virradó éjszaka állítják a legények.

A fa milyensége a helyi adottságoknak megfelelően változik. Farkaslakán díszítetlen, friss zöld leveles, hosszú ágakat szoktak állítani, de nemcsak az eladó sorba került lányoknak, hanem minden hajadonnak, amelyeket azok vizes edényben szoktak gondozni, éltetni… Sajnos, ma már nem állítnak annyit, amennyit kellene!

Hogy honnan ered ez a szokás? Május elseje, a régi római naptár szerint Fülöp és Jakab apostol ünnepe volt. Nekünk, magyaroknak különösen fontos szentek ők, hiszen mindkettejük képe szerepel a Szent Koronán.

Jakab és Fülöp apostolokhoz egyik térítő útjuk során csatlakozott egy szűz hajadon, akit e cselekedetéért a pogányok rágalmazni, mégpedig tisztátalansággal és szidalmazni kezdték. E rosszakaratú vádaskodásokat hallva az ártatlan leány igen elkeseredett, és az ő urához, Jézus Krisztushoz imádkozott, hogy tegyen igazságot. Jakab apostolnak a botját, a város főterének közepén a földbe szúrta, s arcát az ég felé fordítva Istenhez fohászkodott. Isten meghallgatta a leányzó imáját, melyet tiszta szívvel és csendesen mondott, s alig hangzottak esdeklő szavai, az apostol száraz botja hirtelen szárba szökkent, kizöldült, ágakat hajtott, az ágak végén zöld levelek jelentek meg és hamarosan virágba is borult. A nép látva a történteket, immár hitt az apostoli lelkületű leánynak. Ettől az időtől kezdve minden május elsején májusfát kezdtek állítani a legények az általuk kedvelt leányos ház kapujához…

1955-ben az Egyház, reagálva a munkásmozgalmi törekvésekre, május elsejét Szent József, a munkás ünnepnapjává nyilvánította, előbb május 11-re, majd május 3-ra tette át a jeles apostolok napját.

Zeteváralja felújított és bővített templomát tavaly szentelte újra
dr. Jakubiny György érsek atya Szent József, a munkás
ünnepén – Fotó: ÉSZM

A május hónap nevéből eredő majális, vagyis a szabadban eltöltött májusi kirándulás, közös együttlét vált jellegzetes polgári hagyománnyá.

Időjárást-jósló nap is egyben, ha ezen a napon esik, akkor bőséges termés lesz az esztendőben. Ha május elseje előtti éjjel esik az eső, akkor is jó termés lesz.

Forrás: Harangozó Imre és Both Zsuzsa.

Címképen: Készülődés a zöldág-állításra Agyagfalván – Fotó: Fülöp Lóránd.

Hadnagy Jolán/ Tamási Áron Művelődési Egyesület