HAGYOMÁNY ÉS FORMABONTÁS

Hogy Hauszmann miért gátolta saját neveltje ez irányú tevékenységét, azt nem tudjuk – mindenesetre egy csöppet sem kell bánkódnunk miatta: a történelmi Magyarországot járva lépten-nyomon találkozunk Alpár Ignác formabontó épületeivel.

Ezek ezerfélék: megyeházak, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda – mintegy másfélszáz alkotás –, még felsorolni sem lehet, el sem tudjuk képzelni, hogy bírta ezt energiával. Már a földrajzi távolságok is figyelemre méltóak: Dicsőszentmárton, Pécs, Nyíregyháza, Segesvár, Kassa, Pozsony, Lőcse, Zsolna… És persze Budapest!

Két pontját említem most csak a magyar fővárosnak, ahol igen erősen látható az Alpár-nyom: az egyik a hírhedt Habsburg-börtöntől (Neugebaude-Újépület) megszabadított Szabadság tér, a másik pedig a Városliget.

A Szabadság tér két szemközti, meghatározóan hatalmas épülete, az Osztrák-Magyar (ma Nemzeti) Bank – valamint a hajdani tévé-székház, a későbbi Tőzsdepalota egyaránt Alpár Ignác tervei szerint épült.

Mindkét palota a századforduló álmát, Magyarország nagyságát hivatott tükrözni ugyanúgy, mint a szintén kissé (?) túlméretezett Steindl Imre-építette Országház.

Most is sírhatunk egy sort Trianon miatt, de ha a térre erőszakolt szovjet szégyenoszloptól eltekintünk, akkor a tér monumentalitására tekintve egy pillanatra magunk előtt láthatjuk a múlt dicsőségét.

És ugyancsak a múlt dicsőségét volt hivatott tükrözni a Városliget erősen eklektikus műremeke, a Vajdahunyadvár. A Városligeti-tó Széchenyi-szigetén négy hídról közelíthető meg Alpár Gyula ugyancsak különleges alkotása, a Történelmi Épületcsoport. Az építmény az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni – 21 részben.

Az építők annak idején idő- és pénzzavarba kerültek, ezért a kompozíciót eredetileg főleg fából állították fel, ám a Vajdahunyadvárnak olyan nagy sikere volt, hogy utóbb – 1904 és 1908 között – megmaradóra újraépítették. (A közkeletű Vajdahunyadvár nevet a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta.)
 

A Vajdahunyadvár a Városligetben

De van itt még sok minden: a jáki apátsági templomát utánzó Jáki kápolna, a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélyének kicsinyített másolata, a régi várak részleteit utánzó Kínzótorony, s a tó felől látható az alacsony Francia-torony, amely korai francia reneszánsz stílusban épült, tetőgerincén delfines díszítéssel. Nem sorolom tovább, csak megismétlem: az épületegyüttes 21 részből áll – közte van a nagyon is jól működő Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete, egy osztrák barokk stílusú palota. (A főbejárat fölötti kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült.)

Roppant izgalmas végigjárni, s valójában nem is lehet, hisz több helyszínt is csak ránézésre van nyitva – belépni tilos. A magam részéről örülök, hogy pár éve sikerült feljutnom az egyébként lezárva tartott Apostolok tornyába – a segesvári vár azonos nevű tornyának másolatába.
 

Emlékezzünk tisztelettel a 164 éve született Alpár Ignácra!

 

A címképen: kilátás az Apostolok tornyából a Jáki templomra. A felvétel hat esztendeje, a 2013-as Múzeumok éjszakája rendezvényen készült.

Mészáros Sunyó Sándor