Homoródremete – a remény is kiveszőben

Van egy kicsi falu Székelyudvarhely közelében, de mégis távol tőle, ahová ritkán jár idegen. A hagyomány szerint a falu a nevét egy ott lakó remetéről kapta. Homoródremete évtizedek óta Homoródszentmárton község mostohagyermeke.
A világtól elzárva, senki nem törődik vele, alig negyven ember lakja, többségben idősek. A fiatalok elvándoroltak, vissza is ritkán járnak, mert a falu megközelíthetetlen. Székelyudvarhelytől ugyan csak nyolc kilométerre található, a Szarkakő irányába mezei, avagy földút vezet a világ végére, de arra leginkább a terepjárók tudnak boldogulni. Ha gyalog próbálkozunk, akkor két órába telik, hogy elérjük a települést. Régebb még javítgatták az erdei utat, mert erre járt a Nagy Főnök vadászni, a változásokat követően azonban az enyészet lett az úr a járhatatlan és gazdátlan útszakaszon.


Tél van, ilyenkor ritkán jár ember a remetei utcán. Most kivételesen zajosabb mint máskor. Váci küldöttség érkezett, karácsonyi csomagot hoztak a polgármesterrel az élen. Házról házra kopogtatnak, majd betérnek átadni az angyalfiát, és váltanak néhány kedves szót a helyiekkel.


lentebb idézett munkájából való


A térképet az EKE Székelyudvarhely túravezetője,
Kovács-Kendi Lehel készítette (2009)
A hagyomány szerint a falu nevét egy hajdan itt letelepedett remetéről kapta. A reformáció korában Remete lakói, a többi Homoród-menti faluhoz hasonlóan, unitárius hitre tértek. A 18. században egy Ágotha János nevű udvarhelyi pap térítette vissza a lakosságot a katolikus vallásra. Azóta a Homoródszentmártonhoz tartozó települések közül egyedül Remete tiszta római katolikus falu. Temploma 1782–85 között épült. Szentélyében található Ágotha János sírköve.
Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című munkájából tudjuk, hogy 1601-ben ‘Kezepsealiter Remethe Homorod’ néven jelentkezik az okiratokban. Középkori templomról nincs adat. Sőt az is valószínű; hogy akkor még a település sem létezett. Lakói a reformáció után unitáriusok, és Homoródszentmárton templomához tartoztak. Orbán Balázs szerint (1869) egy udvarhelyi pap téríti újból a katolikus hitre a híveket, aki egy régi kápolna romjai helyén templomot építtet számukra. A Schematismus (1882) szerint Ágotha János 1776-tól volt remetei pap. A kápolnát előbb udvarhelyi ferencesek adminisztrálták. Ezután csak katolikus plébánia és templom létezik.

Udvarhelyi keresztalja Remetén
a Szent Jakab-búcsún (2012) –
a Kis Szent Teréz plébánia hon-
lapjáról való felvétel
A külön meg nem jelölt helyszíni fotók a szerző felvételei.
Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport