EMKE-díjat hozott az Anna-kiállítás

Egy kiállítás rendezésekor mindig két alapvető szempontot veszünk figyelembe – mondta megkeresésünkre Miklós Zoltán múzeumigazgató. Egyrészt fontos, hogy szakmailag hiteles legyen mindaz, amit a néző elé tárnak, másfelől pedig látogatóközpontú kell legyen a tárlat. „Egyre inkább az a tendencia, hogy egy kiállítás közvetítsen érzéseket, idézzen fel emlékeket, és gondolkodásra késztessen. Ilyen értelemben nagyon hálásnak bizonyult az Anna-kiállítás, ugyanis hiteles tud lenni, s ezt a hitelességet kitűnően igazolják a látogatói vélemények is. Egy olyan kort dokumentál, amelyet a látogatóink egy része megélt, s pontosan a személyes emlékek felelevenítése által tudjuk a nézőhöz közel hozni a témát. S ha nem csak a kiállítás által felvetett, 20. századi nagy társadalmi traumákra gondolunk (kommunizmus, világháború, kollektivizálás), hanem a kisember történetére is összpontosítunk, észrevehetjük, hogy a tárlat valójában egy nő személyes tragédiája. A megesett lány igen kegyetlen sorsa. Ilyen tekintetben már nem az általánosítás jellemző a kiállításra, hanem egy partikuláris eset feldolgozása. De ez is egy erőssége tud lenni a tárlatnak, hiszen sok látogatót pontosan a személyes történet érint meg. Azt mondhatom, hogy aki megnézte az Anna-kiállítást, az mind úgy távozott a múzeumból, hogy egy újszerű rendezési koncepcióba csöppent – amely a szokásos múzeumi kiállításoktól eltérően –, a történet részeseként érezhette magát. Mindezt figyelembe véve, valóban egy sikeres kiállítás” – mondta Miklós Zoltán.

.jpg)