Advent Atyhában
Ha nincs temploma az egyházközségnek, ünnepei és hétköznapjai akkor is vannak. Atyhában – bár nagy feladat hárul a tűzvész után a közösségre – töretlen a vallásos szellem. Azt is ki lehet jelenteni, hogy az alig kétszáz fős közösséget még inkább összekovácsolta a csapás, amely őket érte szeptember 18-án.
“Még sokkal több erő és lehetőség van a helyiekben – mondotta Adorján Imre plébános -, hiszen sokan úgy vannak ezzel, hogy hanyagolják, elhalasztják a templombajárást. Egyébként örvendetes dolog, hogy a szűkös lehetőségek közepette is elkezdhettük az adventi hajnali miséket, a rorátékat. Nem olyan ünnepélyes és titokzatos, mint lehetne egy tágas templomban, de a szerény körülmények mellett is végezzük.”
Hétfőn, szerdán és szombaton tartanak az adventben rorátékat, hajlnali fél héttől kezdődően. Hétközben a közeli iskolába járó gyermekek és a pedagógusok is jelen lehetnek, szombaton pedig várják azokat is akik a közeli városokból érkeznek haza a hétvégékre.
Vasárnap szentségimádáson is résztvehettünk. Előkerült a monstrancia és a füstölő – két olyan kegytárgy, amely túlélte a sajnálatos tűzesetet -, s felötlött ismét bennünk, hogy mennyi pénzre, mennyi mukára, s milyen sok időre lesz szükség, hogy az új templom felépüljön, s a különböző felszerelések, kellékek is a helyükre kerüljenek! Nehéz és embert próbáló feladat.
A plébánossal és a gondnokkal való beszélgetés során megtudtuk, hogy a gyűjtés messze túllépte a falu vagy a megye, sőt a Kárpát-medence határait is. Kanadában élő magyarok körében is gyűjtöttek az építkezésre. Atyha templomát tulajdonképpen a világ magyarsága építi példás összefogással.
.jpg)
szeszélyeitől – az építkezést már csak tavasszal
tudják elkezdeni
.jpg)
A szerző felvételei.
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport