A brüsszeli robbantásokról

A VTM szerint Laachraoui ennek következtében jól ismerhette a repülőtéren foganatosított biztonsági intézkedéseket. Korábbi hírek szerint Najim Laachraoui 2009 és 2010 nyarán egy-egy hónapon át az Európai Parlament brüsszeli épületében látott el takarítói feladatokat egy külső cég alkalmazottjaként diákszerződéssel. A flamand televíziócsatorna értesülései szerint a Zaventem repülőtér alagsorában nem sokkal a brüsszeli robbantások után felfedeztek egy rejtett imaszobát, ahol a “légikikötő radikális alkalmazottai találkoztak és imádkoztak titokban”. A helyiséget ezt követően bezárták.

A La Libre Belgique című újság korábban azt közölte, hogy akár ötven, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezettel szimpatizáló és szélsőséges nézeteket valló alkalmazott is dolgozhat a brüsszeli nemzetközi repülőtéren. A belga szövetségi ügyészség azt közölte, hogy nem rendelkeznek információkkal a VTM hírében foglaltakról, így sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják azokat.

A 24 éves, marokkói származású belga állampolgár Najim Laachraoui 2013-ban csatlakozott az Iszlám Államhoz, és  aktívan részt vett a harci cselekményekben egészen addig, amíg meg nem sebesült a lábán. A fiatal férfi ekkor úgy döntött, visszatér Európába, hogy ott hajtson végre merényleteket. Laachraouinak a brüsszeli mellett a tavaly novemberi párizsi terrortámadásokhoz is köze volt a hatóságok információi szerint.

Mint ismeretes, március 22-én, reggel nyolc körül két öngyilkos robbanás volt a brüsszeli Zaventem repülőtér egyik termináljánál. Kilenc után a brüsszeli metróban is robbantottak Maelbeek megállónál. Az Iszlám Állam vállalta a merényletek elkövetését. A brüsszeli merényletek háromszáz sérültje és 31 halálos áldozata negyven különféle nemzet polgára volt, közölték a belga hatóságok. Két öngyilkos elkövetőt azonosítottak. A harmadik merénylőt, aki a reptéren hagyta az általa viselt robbanószerkezetet, sikerült letartóztatni. Kiderült, hogy ugyancsak Európában élő, látszólag integrálódott személyről van szó.

Az ügyhöz kapcsolódóan több országban is folynak a vizsgálatok, több személyt tartóztattak le és dzsihadista-gyanús csoportosulást számoltak fel a razziák során Németországban, Franciaországban, valamint Nagy-Britanniában. A nyomozás során kiderült, hogy gyakran valamelyik nyugat-európai állam polgáraiként felnőtt, közel- és közép-keleti vagy éppenséggel afrikai származású bevándorlók gyermekei követnek el merényleteket. Az sem ritka, hogy éppen menekültek közé vegyülve, többször cserélt, fiktív adatokat tartalmazó igazolásokkal, hamis okmányokkal utazva szervezik akcióikat a migránsok körében, és időnként – akár többször is – megfordulnak Európa majd’ minden államában.

Becslések szerint minden századik muszlim bevándorló hajlandó és képes robbantásos merényletek elkövetésére, minden ezredik pedig rendelkezik is a megfelelő képzettséggel, hogy terroristaként “üdvözüljön”.

Ebben a civil lakosság ellen folyó “hibrid hadviselésben” a nemzeti és az Európai Uniós titkosszolgálatok szoros és folyamatos együttműködésére van szükség, illetve meg kell tennie minden tagállamnak és tagállamjelöltnek azokat az intézkedéseket – akár alkotmánymódosítások és saját polgáraira is vonatkozó jogkorlátozások által -, amelyek csökkentik a terrokockázatot és kizárják a keresztény Európából a bűnöző elemeket, akik folyamatosan visszaélnek a judeo-keresztény hagyományokon alapuló erkölcs és a befogadó liberális demokráciák bizalmával.

A címképen: Füst száll ki a Maalbeek metróállomás kijáratán – Fotó: Seppe Knapen/AFP

Forrás: MTI