Testvéri üzenettel kell a magyarokhoz közeledni
Azt nyilatkozta a közelmúltban Lucian Romascanu román kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter, hogy testvéri gesztust kell tenni a magyarság irányába Nagy-Románia centenáriumán.A romániai nemzeti kisebbségek, főként a magyarság irányában megfogalmazott „testvéri üzenetet” lát szükségesnek Lucian Romascanu román kulturális és nemzeti identitásért felelős miniszter annak érdekében, hogy a többségi nemzettel együtt ünnepelhessék országuk centenáriumát – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása a tárcavezető egy vasárnap esti televíziós interjúját ismertetve.
Romascanu azt mondta: azt szeretné, hogy a centenáriummal kapcsolatban a politikusok ne essenek túlzásokba, hanem szolidaritásról tegyenek tanúbizonyságot, mert az állam létrejöttét ünnepelik. Szerinte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megértette ennek szükségességét.
„Úgy látom, hogy Kelemen Hunor némiképpen finomított álláspontján, ami a centenáriumot illeti. Tisztában van ő is a dolgokkal, hisz egy olyan országnak volt a művelődési minisztere, amely 1918-ban alakult. (…) 1918-ban egész Európa térképe megváltozott. Létrejött Csehszlovákia, Jugoszlávia, Nagy-Románia. Ezek közül csak Románia maradt meg változatlan határokkal, ugyanazokkal a nemzetekkel, ami azt jelzi, hogy a legszilárdabb és legkorrektebb alapokon nyugszik (…) És itt élünk, ebben az országban a magyarokkal, szászokkal, zsidókkal, romákkal: ezek a nemzetek valamennyien üdvözölték a Gyulafehérvári Nyilatkozatot és Erdély egyesülését Romániával” – idézte a minisztert az Agerpres.
Romascanu hangsúlyozta, hogy Románia betartja azt, amit az egyesüléskor ígért, és a magyar kisebbségnek igen korrekt feltételeket biztosít, jelen van a parlamentben, akárcsak a többi kisebbség, van magyar oktatás, használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban.
„Azt gondolom, hogy rendben vagyunk, és betartjuk azokat, amiket elődeink 1918-ban megígértek” – szögezte le a művelődési miniszter. Szerinte a magyar kisebbség képviselőinek továbbra is a magyarlakta térségek infrastrukturális, gazdasági fejlődéséért kell harcolniuk. „Nem mindig a túlzott követelések a legcélravezetőbbek, de lehetnek politikai, parlamenti szintű kezdeményezések, amelyekkel az RMDSZ javíthatja a magyarok életminőségét” – mondta a kulturális miniszter.
Augusztus elején nagy felháborodást keltett a román médiában az, hogy Kelemen Hunor a kolozsvári Szabadságnak úgy nyilatkozott: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumát.
Kijelentése miatt az RMDSZ-elnök román állampolgárságának és román állami kitüntetésének megvonását kezdeményezte a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció elnevezésű, román akadémiai, üzleti, szakszervezeti és szakmai szervezeteket tömörítő társaság.
Címkép: Adevarul.ro.
Címkép: Adevarul.ro.
Forrás: MTI