NEM AZ ÚZVÖLGYI EMLÉKMŰRE

 

A minisztérium erről Constantin Toma dormánfalvi polgármesternek küldött levelet, melynek másolatát Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke juttatta el csütörtökön az MTI-nek. 

A minisztérium közölte: a polgármester elmulasztotta a kérni a kulturális tárcának az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozó jóváhagyását, ezért a törvény kihágásokra vonatkozó cikkelyének a hatálya alá esik. A megjelölt törvénycikkely azt mondja ki, hogy köztéri emlékművek állításánál a vonatkozó minisztériumi jóváhagyás elmulasztása – ha nem minősül bűnügynek – 10 ezer és 20 ezer lej (700 ezer és 1,4 millió forint) közötti bírsággal büntetendő. A minisztérium továbbá közölte a polgármesterrel, hogy miként kell eljárnia a törvényesség helyreállítása érdekében, és nyomatékosította: “a minisztériumi jóváhagyás hiányában nincsen törvényes lehetősége a köztéri emlékmű felavatására”. 
 

Azzal, hogy ‘ismeretlen román katona’ táblákkal látták el a kereszteket
tulajdonképpen  elismerték, hogy nem tudták beazonosítani az elesetteket,
illetve azt, hogy itt a román hadsereg – a magyar, osztrák és
német hadállás mögött – nem temetkezhetett…

Korábban a román Állami Építkezési Felügyelőség figyelmeztette Bákó megye prefektusát arra, hogy Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt. A hatóság megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki a katonatemető román parcellájának a létrehozásához az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát, és felrótta a kulturális tárca jóváhagyásának a hiányát is. 

A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt. 

Az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán székelyföldi civilekből és hatóságokból kezdeményező bizottság alakult, amely vasárnap délután 15 órára nagyszabású ökumenikus istentiszteletre hívta a temetőbe mindazokat, “akik szívükön viselik hősi halottaink nyugalmát, ki akarják fejezni tiltakozásukat, és közös imában együtt akarnak erőt felmutatni”. 

Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz beton keresztet és egy emlékművet állított fel, ezek felavatását május 17-re hirdette meg. Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai, mind Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a temető átalakítási munkálatainak a leállítását kérte a jogi helyzet tisztázásáig. 
 

…ennek az ügynek lesznek még újabb fordulatai…

Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. 

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. 

Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

Az erdélyi magyarság politikai szervezetei, történelmi egyházaink, Csíkszentmárton Önkormányzata és civilek további tiltakozóakciókat szerveznek május 12-én és 17-én.

Írásunk a továbbiakban frissül.

Az MTI közlése nyomán

Élő Székelyföld Munkacsoport