KISSÉ KÖZELEBB ORBÁN BALÁZSHOZ

 

A rendhagyó beszélgetésből kiderült, hogy a szerző igazából akkor vetette bele magát Orbán Balázs életének tanulmányozásába a kilencvenes évek elején, amikor a Székelyudvarhely központjában lévő szobor állítása szóba került. Akkori tanácsosként a városházán dolgozó Lőrincz Györgyhöz fordult tervével, s pozitívan álltak az ügy mellé.

– A tanács elfogadta a szobor határozattervezetét, s én azt hittem, ezzel kész is, állni fog hamarosan a szobor. De eltelt három hónap és nem történt semmi. Akkor ijedtem meg és elkezdtem az ismerősök körében támogatást kérni. Sokan adakoztak, az első hölgy Venecsek Ágnes volt, aki kétezer lejt küldött. Az Udvarhelyi Híradó akkori főszerkesztőjével, Pintér D. Istvánnal megegyeztünk, hogy segít és lehozza az adakozók névsorát az újságban, így ezzel beindult az adakozási kedv. Magyarországon is gyűjtöttek, tulajdonképpen közadakozásból gyűjt össze ez a köztéri szobor. Így kezdődött az Orbán Balázs Árpádos történetem, ugyanis addig gyűjtöttem a pénzt a szoborra, hogy elneveztek Orbán Balázs Árpádnak – mondja nevetve a szerző, aki azt is bevallotta, erre kimondottan büszke volt. 
 

Simó Márton arról faggatta, hogy a családban milyen Orbán Balázs ereklye, kiadvány volt megtalálható, és mikor hallott először a Székelyföld leírásáról. „A családban talán Tamásinak volt meg az Ábel című kötete, és Móricz Zsigmondnak: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét, erre a kettőre emlékszem a gyermekkoromból. Orbán Balázzsal nem találkoztam akkoriban, annál inkább Udvarhelyen, miután beköltöztem Korondról. Nem volt nagy kultusza, nem sokat beszéltünk róla, csak annyit tudtuk, hogy a Székelyföld leírója és a legnagyobb székely” – vallotta be a szerző.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy azóta nagyon sok írást, dokumentumot begyűjtött, rengeteg információt szerzett Orbán Balázsról, ami kötetbe szedve ezúttal az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál jelent meg.
 

Báró Orbán Balázs 1868-ban 

– Orbán Balázs rajongója voltam mindig, mióta a nevét ismerem. Mindig elképzeltem, hogy milyen hangja lehetett annak az embernek, aki két és fél órát tudott beszélni a parlamentben. A szülőföld szerelmese volt. Azért írtam ezt a könyvet, mert úgy érzem, Orbán Balázst, mint embert, nem ismerjük eléggé. Keveset tudunk róla, családjáról, életéről. Varázslatos személyiség lehetett politikusként is, a legkisebb történelmi egyház tagjaként kilobbizta Budapesten, hogy a Parlament épülete mellé unitárius templomot építsenek. Halálakor még az ellenségei is csak jót mondtak róla – mondta a szerző.

A négyszer eltemetett Orbán Balázs jelenleg a Szejkén fekszik közös sírban édesanyjával, illetve Celesta nővére és Orbán Olga unokahúga társaságában, akiknek neveik nincsenek feltüntetve a sírkövön. 

Szejkefürdőt sem lehetett megkerülni: a törökországi örökségből kapott pénzből vásárolta édesanyja a fiának, Balázsnak. Valamikor virágzó fürdőközpontként tartották számon, fürdőorvosa és két nagy medencéje volt, porcelánkádakban fürödtek a vendégek, híres-neves emberekről neveztek el minden lakot. 1945 után mindez semmivé vált.
 

Ide hozta Orbán Balázs Kolozsvárról a huszonéves prostituáltat, Faragó Annát gondnoknak, aki végül kisemmizte az akkor már idősödő urat. Szerelmi életéről annyit tudunk, hogy bőven volt nő az életében, viszont az utódok születését titok fedi.

A bemutató végén számos ötlet felmerült, hogy miként lehetne Orbán Balázst méginkább népszerűsíteni, hiszen mint elhangzott, nem becsüljük őt kellőképpen, keveset foglalkozunk vele. Idén volt születésének 190.évfordulója és csupán a születésnapján emlékeztünk rá. 

– Senkinek nem jutott eszébe például, hogy filmet készítsen róla, pedig megírta Székelyföld bibliáját. Ha tudni akarunk valamit a környező településekről, mindig őt vesszük le a polcról. 

A könyvben anekdoták, valamint ritka fotók is bekerültek a párizsi Musee D’orsay archívumából, a bemutató zárásaként a közönség meghallhatta a Solymáron élő dédunoka, Orbán Réka üzenetét küldte, amit hangfelvételről játszott be a könyv szerzője.

Nagyálmos Ildikó