Jáki Teodóz-emlékművet avattak Pusztinában

 

A misét rövid egyeztetés előzte meg Berszán atyával, aki Gyimesfelsőlokon, az általa létrehozott Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumban fogadta a küldöttséget.  Az út innen a csíksomlyói búcsúra, majd Lészpedre, Szentes Mária népi énekeshez, s Pünkösd hétfőjén Pusztinára, a csángó-magyar misére vezetett.

 

Berszán atya lenyűgöző erejű miséjének centrumába Jáki Sándor Teodóz atya emberformáló és magyarnak maradt példaadást mutató nagyszerűségére mutatott rá.
 

 

Jáki Teodóz (1929–2013), a „csángók apostola”, népdal- és népénekkutató is volt. Hosszú évekig foglalkozott népi egyházi énekek gyűjtésével a moldvai csángók körében, valamint Erdélyben, Győr-Moson-Sopron megyében, és az al-dunai székelyeknél. Többször járt a Délvidéken is. Missziós munkásságának elismeréseképpen kapta meg a díjat posztumusz. A díjat Sárai-Szabó Kelemen OSB, a győri Loyolai Szent Ignác bencés templom igazgatója vette át.

 

Megrendítő volt az  a hír, hogy Jáki Sándor Teodóz atya, a moldvai magyarok nagy apostola, Domokos Pál Péter utóda, türelemmel viselt súlyos betegsége után a Hit Évében, 2013 január 8-án este fél kilenckor hazatért Teremtőjéhez, életének 84., szerzetességének 69. évében. Teodóz atyát tanítványa és barátja, Cs. Varga István irodalomtörténész laudálta, felidézve közös utazásaikat, előadásaikat.
 

Teodóz atya a csángók nyelvi és vallási
jogaiért küzdők emlematikus alakja volt
 

 

A Berszán atya celebrálta misén eredeti viseletben jelentek meg a tanítványok és a nagyszerű pedagógusok, akiket Nyisztor Ilona vezetett. Ilona a néprajztudományok doktora. Két évtizede küzd a moldvai püspökségnél a magyar misékért – magyar papért – saját templomukba, egy olyan településen, ahol szinte mindenki beszéli – érti a magyart. Kérelmével a római pápához is elment, mindhiába. Eközben éli a csángók mindennapi életét.

 

Az ünnepség után a részvevők a helyi kultúrházba vonultak, ahol a győri bencések által kezdeményezett, Csoma Gergely által készített emléktábla leleplezésére várakozott.
 

 

A  Győrből érkezett küldöttség vezetője, Somogyi György méltatta Teodóz atya munkásságát, s felidézte:  Jáki Sándor Teodóz atya igazi művész és hiteles pap volt. Sokrétű feladatai közül talán a legfontosabb tevékenysége az volt, hogy 1992 óta minden év augusztus 15-én Kacsikában a Nagyboldogasszony-búcsún ő mutatta be a csángók számára engedélyezett évi egyetlen magyar nyelvű szentmisét, sőt ő maga vezette oda a moldvai falvak zarándokait végig énekelve az úton. Csíksomlyón is ő mutatta be a csángó misét. Megtudhattuk tőle, hogy a moldvai nyelvjárás szavai állnak a legközelebb az Ómagyar Mária siralom és a Halotti Beszéd nyelvezetéhez. Tőle tanultuk meg azt is, hogy a moldvai magyarok nem ún. temetőkultuszban élnek, hanem életkultuszban.

 

A moldvai magyarok és Teodóz atya tisztelői gyászoltak ebben az avatásban is, és gyászoltak keresztszülők is, akik Tiszaföldvárról, Egerből és Floridából érkeztek Pusztinába.

 

A köszöntőket követően Szíki Károly színművész köszönte meg a csángók helytállását és energiájuk, kitartásuk megsokszorozására Nagy László: Adjon az Isten című versét mondta el.

 

A rendezvény végén  Szíki Károly rövid megbeszélést folytatott Nyisztor Ilonáva l ahogy – írják róla:  egy csángó aki hazacsángált Pusztinába –, egy szorosabb együttműködés kialakítása céljából.

 

Talán valami megmozdult ezen a megszentelt napon a moldvai Pusztinában is!

Szíki Károly közlése nyomán.

Élő Székelyföld Munkacsoport