A földalattiról és Pestről – London kapcsán

Londonban tegnap ünnepelték a világ első földalattijának a születésnapját: a Metropolitan Railway 1863. január 10-én nyílt meg az utazóközönség előtt. Kicsit húzom a számat, de mégis el kell ismernem, hogy ez a világ legidősebb metrója, ráadásul a legnagyobb is a vonalak összhosszát tekintve. Annyi azonban biztos, hogy budapesti földalatti volt Európa első működö földalattija. 

Amit még tudnunk kell róla: annak ellenére, hogy angol nevének jelentése „londoni földalatti”, a hálózat 55%-a a földfelszín felett halad – és a helyiek the Tube (“cső”) néven emlegetik, ugyanis az alagutak henger formájúak. De ki az ördögöt érdekel a londoniak földalattija, mikor van nekünk sajátunk is?! 

Ráadásul azt is mondhatjuk róla, hogy a mienk a világon a második, de… Ennél elegánsabban is tudunk fogalmazni: a budapesti földalatti volt a vén kontinens (jelesül Európa) első ilyen járműve.

Akármilyen kétes értékű is volt politikailag az 1867-es kiegyezés, az bizonyos, hogy ezen magyar-osztrák megbékélési nyilatkozattal Pest-Buda (a majdani Budapest) példátlan fejlődésnek indult.
 

Szempontunkból, azaz a földalatti szempontjából az első meghatározó döntés az volt, hogy az 1870 nyarán megalakult Közmunkatanács eldöntötte a sugárút (a Sugár út) létrehozását, és még abban az évben meg is határozták a pontos vonalvezetését. (Id. Andrássy Gyula (1823-1890), a későbbi névadó igen határozottan kiállt a Sugár út érdekében, amelyre már Kossuth Lajos is vágyott 1841-ben: „Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.” A Sugár út több nevet viselt az utóbbi másfél évszázadban, bár azt már 1886-ban a létrehozásában oroszlánrészt vállaló politikusról nevezték el. Senki nem tagadhatja, hogy az Andrássy út ma is a magyar főváros egyik főtengelye. Minden tiszteletet és becsülést megérdemel ez a nagyszerű államférfi! A Szerk.)

Bár Budapest világvárosi ambíciói vitathatatlanok voltak, a Közmunkatanács kezdettől fogva mégis ellenezte a felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítését ezen a parádés szépségű úton. Balázs Mór javaslata nyomán egyre inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a Közmunkatanácsot.

 

A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a rendkívüli feltétellel, hogy az építés csakis akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül.
 

A Terézváros fő útvonalát, a Sugárutat 1884-re faburkolattal látták el – már tudniillik az arra járó lópaták kímélése végett. A Városliget felé rendszeres omnibusz járt, de ez az akkori ütőéren, a Király utcán közlekedő villamossal együtt is kevésnek bizonyult. A járatok túlzsúfoltak voltak: ily módon a földalatti megépítése minden szempontból égetően fontossá vált.

Az építkezés során, a 6 méter széles 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. Az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.

A fennmaradt látványtervek szerint a városligeti fürdőtől a Vigadóig egyajtós, de háromosztatú szerelvények közlekedtek volna; a középső utastér bal oldalán külön fülkét szántak a dohányos uraknak, jobb oldalán pedig a hölgyeknek. Az ajtók önműködően, a vezető által irányítva nyíltak-zártak volna, és automatákból árusították volna a jegyeket.

1896. április 11-én a műszaki átvétel nem sikerült, de nem egész egy hónap után, május 2-án, szombaton délután mégis elindult Európa – rekordidő alatt épült – első motorkocsis üzemű földalatti vasútja (a londoni eredetileg gőzhajtású volt).

A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát. 

Reggel 6 és este 23 óra között 4 percenként követték egymást a szerelvények.
 

Ferencz József 1896. május 8-án utazott a földalatti vasúton, melynek emlékére az üzemeltető cég felvehette a Ferencz József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet.
 

A fotók a szerző gyűjteményéből valók.
A címképen a Vörösmarty utcai megálló korabeli metszetrajza látható.

Mészáros Sándor Sunyó
író, újságíró, szerkesztő,
a budapesti Új Színház
sajtófőnöke